Pótfelvételizők, figyelem! Megvannak a ponthatárok

Nyilvánosságra hozták a 2020-as pótfelvételi ponthatárait - több ezer jelentkező tudja meg a következő órákban, bekerült-e a kiválasztott intézménybe.

  • Eduline

A 2020-as pótfelvételi ponthatárainak teljes listáját itt találjátok.

A pótfelvételi ponthatárai nem lehetnek alacsonyabbak a jogszabályi minimumponthatárnál, amely az alap- és osztatlan szakokon 280, a felsőoktatási szakképzéseken 240, a mesterszakokon 50 pont. Fontos szabály az is, hogy ha egy adott szakot (ugyanabban a költségtérítési formában, ugyanabban a munkarendben, oktatási helyszínen, intézményben) a 2020-as általános felvételin is meghirdették, akkor a pótfelvételi ponthatára nem lehet alacsonyabb az általános felvételi eljárásban közzétett limitnél.

Őszi érettségi 2020: tételek, időpontok és szabályok egy helyen

Jön az ősz, jön az őszi érettségi is. Mutatunk mindent, amit már tudunk: időpontok, szabályok, árak és nyilvános anyagok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.