Gondok voltak az állami informatikaképzés záróvizsgáján

Szerdán tartották az állami informatikusképzés Informatikai alapok című kurzusának a záróvizsgáját, ez azonban a visszajelzések alapján nem ment zökkenőmentesen. Több vizsgázó is arról számolt be, hogy menet közben megszakadt a folyamat, míg mások bele sem tudtak kezdeni a vizsgába.

  • Eduline

Ahogy korábban beszámoltunk róla, a gazdaságvédelmi akciótervhez kapcsolódó újratervezés program keretében ingyenes, 8 hetes informatikai online oktatásra lehetett jelentkezni, amelyet azoknak ajánlottak, akik a vírusjárvány miatt munka nélkül maradtak, idejük szabadult fel, vagy fontolgatják az informatikai pályára lépést. Arról is írtunk, hogy a jelentkezés elindítása után egy nap alatt mintegy 15 ezren jelentkeztek a képzésre, ez a szám pedig a regisztráció végéig összesen 61 886-ra kúszott fel.

A képzés május végén elindult, és augusztus 12. szerdán 15 és 19 óra közöttre hirdették meg az alapozó kurzus záróvizsgáját. Ezen azonban a vizsgázók nagy számban tapasztaltak technikai problémákat, amelyek ellehetetlenítették a vizsgájukat - írja az Index.hu.

A lap egyik olvasója szerint már a vizsgaidőpont kitűzésével is voltak problémák, mivel nagyjából négyszer módosítottak rajta. Végül szerdán megrendezték az online vizsgákat, amelyekre a szabályzat szerint 90 percük volt a vizsgázóknak, és csak egyszer indíthatták el a tesztet. Vagyis, ha a vizsga valamilyen, a felhasználón kívüli okból - például szerverhiba miatt - megszakadt, akkor nem volt lehetőség folytatni, de még csak újrakezdeni sem.

Sok vizsgázó azonban már belépni sem tudott az oktatófelületre, másoknak a vizsgaprogram nem indult el, vagy ha el is indult, olyan nehézkesen működött, hogy a kérdések alig töltődtek be, illetve egy idő után megszakadt a kapcsolat a szerverrel, és a vizsga sikertelenül zárult. Volt, aki végigért a vizsgán, az eredménye elég is lett volna a sikeres teljesítéshez, de a rendszer nem mentette azt el, míg megint másoknak sikeres vizsgát jelzett a rendszer, de később a vizsga státuszánál Sikertelen tananyag jelzést kaptak - részletezi a híroldal az olvasók tapasztalait.

A szervezők a hibák észlelése után egy órával meghosszabbították a rendelkezésre álló időt, illetve arról tájékoztatták a résztvevőket, hogy lesz pótvizsgázási lehetőség. A visszajelzésekből az is kiderül, hogy voltak olyanok is, akiknek zökkenőmentesen lefolyt a vizsgájuk. Azt nem tudni, hogy milyen arányban érintették a vizsgázókat a problémák.

Mennyit kereshetnek a duális képzésben tanulók az új szakképzési rendszerben?

A duális képzések lényege, hogy a diákok már a tanulmányaikkal párhuzamosan munkaerő-piaci szereplőknél, vállalatoknál, cégeknél dolgoznak, így olyan tapasztalatokat szerezhetnek, amelyeket később - a végzettség megszerzése után - hasznosítani tudnak. A gyakorlati helyek fizetnek is a tanulóknak. Mutatjuk, hogy mennyit.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.