Megtarthatják a felnőttképzés szakmai vizsgáit is

Lehetnek vizsgák a felnőttképzésben is.

  • Eduline

A felnőttképzésben lehetőség lesz kontaktórák megtartására, és modulzáró, valamint szakmai vizsgák megszervezésére is. Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára elmondta: a járványügyi szabályokat továbbra is be kell tartani, és ezért az órák esetében a képzés szervezője, a számonkérések alkalmával pedig a vizsgabizottság és a vizsgaszervező együttesen felel.

A felnőttképzésben egyelőre nem vehetnek részt a 65. életévüket betöltött oktatók, de a képzés abban az esetben is megszervezhető és befejezhető távolléti oktatásban, távoktatás formájában vagy digitális képzésként, ha azt jogszabály, támogatói okirat, támogatási szerződés, felnőttképzési szerződés vagy képzési program egyébként nem teszi lehetővé. Ha azonban a felsorolt szabályok vagy dokumentumok eleve lehetővé teszik egy képzés esetében a távoktatást, távolléti vagy digitális oktatást, akkor a modulzáró vizsga kizárólag úgy szervezhető meg - írják közleményükben.

A vizsgákat legalább húsz nappal az első vizsgaesemény előtt be kell jelentenie a felnőttképzési államigazgatási szervnek az elektronikus vizsgarendszerben - teszik hozzá.

Az iskolai rendszerű szakképzés szakmai írásbeli vizsgái már a héten elkezdődtek, az erre vonatkozó szabályokról itt olvashattok.

Szakképzés: június 2-ától az intézmények vezetői döntenek arról, hogyan folytatják az oktatást

A szakképzésben is jelentős változások lesznek június másodikától, ugyanis az intézmények vezetői döntenek majd arról, hogyan folytatódik az oktatás. Az általános iskolákétól és gimnáziumokétól eltérő szabályozás lehetővé teszi, hogy a tanév hátralévő részében részlegesen pótolják az elmaradt gyakorlati képzéseket, illetve előkészítsék és megvalósítsák a nyári szakmai gyakorlatokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.