Lehetnek vizsgák a felnőttképzésben is.
A felnőttképzésben lehetőség lesz kontaktórák megtartására, és modulzáró, valamint szakmai vizsgák megszervezésére is. Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára elmondta: a járványügyi szabályokat továbbra is be kell tartani, és ezért az órák esetében a képzés szervezője, a számonkérések alkalmával pedig a vizsgabizottság és a vizsgaszervező együttesen felel.
A felnőttképzésben egyelőre nem vehetnek részt a 65. életévüket betöltött oktatók, de a képzés abban az esetben is megszervezhető és befejezhető távolléti oktatásban, távoktatás formájában vagy digitális képzésként, ha azt jogszabály, támogatói okirat, támogatási szerződés, felnőttképzési szerződés vagy képzési program egyébként nem teszi lehetővé. Ha azonban a felsorolt szabályok vagy dokumentumok eleve lehetővé teszik egy képzés esetében a távoktatást, távolléti vagy digitális oktatást, akkor a modulzáró vizsga kizárólag úgy szervezhető meg - írják közleményükben.
A vizsgákat legalább húsz nappal az első vizsgaesemény előtt be kell jelentenie a felnőttképzési államigazgatási szervnek az elektronikus vizsgarendszerben - teszik hozzá.
Az iskolai rendszerű szakképzés szakmai írásbeli vizsgái már a héten elkezdődtek, az erre vonatkozó szabályokról itt olvashattok.
Szakképzés: június 2-ától az intézmények vezetői döntenek arról, hogyan folytatják az oktatást
A szakképzésben is jelentős változások lesznek június másodikától, ugyanis az intézmények vezetői döntenek majd arról, hogyan folytatódik az oktatás. Az általános iskolákétól és gimnáziumokétól eltérő szabályozás lehetővé teszi, hogy a tanév hátralévő részében részlegesen pótolják az elmaradt gyakorlati képzéseket, illetve előkészítsék és megvalósítsák a nyári szakmai gyakorlatokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
