A járványhelyzet nagy hatással van az e- oktatásra is, hiszen egyre többen veszik igénybe és egyre több helyen tapasztalják meg az előnyeit. Persze ez most egy kényszerhelyzetből adódik, de vajon a jövőre nézve milyen változásokat hozhat?
Míg 2017-ben 46 milliárd dolláros bevétele volt az e-oktatásnak, 2025-re 325 milliárd dolláros piacot prognosztizáltak – olvasható a Computerworld oldalán.
A járványhelyzet gyakorlatilag robbanásszerű változást hozott a szektorban. Első lépésben az oktatási intézmények álltak át az online képzésre az iskolák bezárást követően, mostanra pedig egyre több cég ismeri fel, hogy a munkatársak képzésébe való befektetés segíti a vállalkozás stabilitását, ami csökkenti a munkavállalói bizonytalanságot és piaci versenyelőnyt is eredményezhet.
Bár évente a cégek globálisan nagyon sok pénzt fordítanak tréningekre és képzésre, a vezetők csupán 8 százaléka tartja ezt hatékony befektetésnek. A digitális oktatási rendszerek kényszerű bevezetése jelentős változást hozhat.
A felmérések azt mutatják, hogy ezen a területen az egy dolláros befektetés akár 30 dolláros növekedést hozhat. Koharek András, az Országos Humánmenedzsment Egyesület e-learning, elektronikus oktatás szakértője elmondta az oldalnak: hosszú távon ezek a megoldások jóval költséghatékonyabbak a hagyományos oktatásnál. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy rendszeresen ismételt képzésnél 2 hónap alatt már megtérülhet az online rendszer és tartalom bevezetésére fordított összeg. Digitális oktatásnál nincs utazás – és szállásköltség, csökken a kieső munkaidő, mérhetőbbé válnak a képzési folyamatok, egyszerűsödik az adminisztráció és könnyebbé válik az ismétlés.A szakértő szerint a tanulás így sokkal élményszerűbbé válhat.
A Research Institute of America felmérése szerint a digitális képzésekkel jelentősen csökken a munkahelyi fluktuáció és a résztvevők elköteleződése is magasabb. Kutatások szerint Magyarországon 100 cégből kb 5 használja az e-learning képzéseket. Nagy esély van rá, hogy a járvány után ez a szám növekedni fog és hatékony lesz a digitális oktatás a munka világában is.
Májusban tartják a szakmai vizsgákat az iskolai rendszerű szakképzésben
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) javaslata alapján a járványhelyzetre tekintettel, szigorú óvintézkedések mellett májusban adhatnak számot tudásukról a szakképző intézményekben vizsgázók - közölte a tárca vasárnap az MTI-vel. A minisztériumi javaslatról a jövő héten születhet kormánydöntés.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
