Melyek azok a képzések, amelyeket szeptembertől már nem választhatnak az OKJ-s tanfolyamokra jelentkezők? Mutatunk néhány közismert alapszakmát, amelyek a jelenlegi formájukban nem fognak tovább működni.
A több mint 700 OKJ-s képzésből 2020-tól mindössze 174 alapszakma közül választhat az, aki a felnőttoktatásban szeretne tanulni. Az eltűnő szakmák egy része ugyan megtalálható más tanulmányi területeken, akár összeolvadva egy másik - eddig önállóan működő - szakmával, de a képzési listából ezek többsége nem működik majd tovább. Mutatunk tíz közismert szakmát, amelyek vagy a "nem vész el, csak átalakul" kategóriába tartoznak, vagy pedig teljesen eltűnnek a választható képzések közül.
1. Ügyintéző képzések
Önálló szakmaként megszűnik a társadalombiztosítási ügyintéző, a bérügyintéző képzés is. Arról, hogy a könyvelés és adózás tanulmányi területen képzései pontosan hogyan változnak, itt olvashattok.
2. Mérlegképes könyvelő
A pénzügyi szervezeti és vállalkozási mérlegképes könyvelő szakma sem lesz többé ebben a formájában - ezekről a képzésekről az előzőhöz hasonlóan itt olvashattok.
3. Fotográfus
Nem lesz többé fotográfus képzés sem. A többi szolgáltatási szakképzés helyzetéről itt olvashattok
4. Jelnyelvi tolmács
Az anyanyelvi képzés kikerülésével a jelnyelvi szaktolmács és a jelnyelvi tolmács elnevezésű képzések is teljesen eltűnnek a szakképzési listából - bővebben infókat itt találtok erről.
5. Lakberendező
A lakberendező képzés sem lesz már elérhető 2020 szeptemberétől. A képző- és iparművészeti képzésekről - az előzőhöz hasonlóan - itt olvashattok.
6. Webfejlesztő
Az audiovizuális módszerek és média-szakismeretek szakképzései közül megszűnik többek között a webfejlesztő tanfolyam, a többi szakma helyzetéről szintén ez alatt a link alatt olvashattok.
7. Biztosítási tanácsadó
A pénzügy, bank és biztosítás tanulmányi terület eleve nem szerepel már az új jegyzékben, ezzel együtt eltűnik a biztosítási tanácsadó tanfolyam is. Bővebben itt olvashattok minderről.
8. Ingatlanközvetítő
Önálló szakmaként nem lehet majd tanulni az ingatlanközvetítést sem, részletek itt találtok erről.
9. Adótanácsadó képzések
A különböző adófajtákra specializálódott szakértői képzések, az államháztartási, pénzügyi szervezeti és vállalkozási mérlegképes könyvelő szakma, az államháztartási ügyintéző és a vállalkozási és bérügyintéző képesítés is eltűnik - ezekről bővebben itt olvashattok.
10. Nevelőszülő
A nevelőszülő képzések, a családsegítő asszisztens, és a gyermekotthoni asszisztens néven működő szakmák sem lesznek többé - ezekről itt szerezhettek bővebb infókat.
A legtöbb képzés egyébként az energetikai és elektromossági tanulmányi területen szűnik meg, 32 képzésből mindössze 4 marad. Egy képzési területen pedig van példa a tanfolyamok számának növekedésére is. Az élelmiszergyártás tanulmányi terület 11 új képzéssel bővül: többek között az élelmiszeripari gépkezelő, konzervgyártó és sörgyártó képzéssel.
A szeptember 30-án megjelent az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet következtében átalakul a szakképzésben 2020. szeptember 1-jétől megszerezhető szakmák listája. A legtöbb képesítést csak iskolai rendszerű képzésben, azon belül pedig csak nappali vagy esti tagozaton lehet majd megszerezni, minimum két év alatt. De az első két szakképesítés megszerzése iskolai rendszerű képzési formában továbbra is ingyenes marad. A felnőttképzők 2020. december 31-ig indíthatnak a régi OKJ szerinti tanfolyamokat.
Már letölthető a 2020-as szakmalista: ezeket az információkat találjátok meg benne
Már elérhető a 2020-as Országos Képzési Jegyzék excel formátumban a 2020. szeptemberétől tanulható szakmák listájával. Segítünk a számok és betűkódok értelmezésében.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
