Szükség van a mielőbbi változtatásokra: tényleg átalakul a felnőttképzési rendszer?

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a Nemzeti Versenyképességi Tanács csütörtöki ülésén a felnőttképzés keresletvezérelt módon történő, innovatív átalakítását javasolta, hogy a képzések jobban kövessék a vállalatok és a magyar munkavállalók képzési igényeit - tájékoztatta az innovációs és technológiai miniszter az MTI-t az ülést követően.

  • MTI

Palkovics László az új felnőttképzési rendszer innovatív fejlesztési irányai közül kiemelte, hogy munkaerőpiaci szempontú, keresletorientált, vagyis a vállalkozások valós képzési igényeit kiszolgáló képzési rendszer jön létre. A jövőben nem a képzések folyamatát, hanem a kimenetét kell mérni és szabályozni független vizsgaközpontokkal, vagyis azt, hogy a képzés résztvevője valóban elsajátította-e a szükséges ismereteket - fogalmazott.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a képzés résztvevőjét, a képző céget és a leendő munkaadót is érdekeltté kell tenni a képzés sikerében, a munkaerőpiac szempontjából lényeges ismeretek, kompetenciák átadásában és elsajátításában.

Palkovics László hozzátette, hogy a képzéseket mérhetővé teszik, big data módszerekre építve mérik a képzések munkaerőpiaci eredményességét, azaz, hogy a képzést elvégzők sikeresen elhelyezkednek-e, hogyan alakul a bérük és a foglalkoztatásuk stabilitása. A nagyvállalatokat - mint mondta - arra ösztönzik, hogy megnyissák jól működő képzési kapacitásaikat a kis- és közepes vállalkozások munkavállalói előtt is.

Esti tagozatos tanulók is pályázhatnak az ápolói ösztöndíjra

Esti tagozaton egészségügyi szakmát tanulók is pályázhatnak az Ápoló leszek ösztöndíjprogramra áprilisban - közölte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) hétfőn az MTI-vel.

Palkovics László megjegyezte, hogy nemzetközi összehasonlításban alacsony a saját munkavállalóikat képző vállalatok aránya Magyarországon, ezért jelentősen növelni kell a kis- és középvállalkozások körében a saját munkavállalóikat képző vállalatok arányát. Hozzátette, hogy a felnőttképzés rendszerének továbbfejlesztésére szólította fel tagállamait a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is. A szervezet szerint azért van szükség a mielőbbi változtatásokra, hogy a munkaerőpiaci szereplők a lehető leggyorsabban felkészüljenek az új technológiák jelentette kihívásokra - fogalmazott.

A tárcavezető a ITM céljának nevezte, hogy 2030-ra minden negyedik felnőtt részt vegyen valamilyen képzésen. Hozzátette, a jelenlegi felnőttképzés nem mennyiségi, hanem minőségi problémával küzd, mivel a vállalati oldalról a felnőttképzésből kikerülők esetén is gyakori kritika a különféle kompetenciák hiánya.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.