Szükség van a mielőbbi változtatásokra: tényleg átalakul a felnőttképzési rendszer?

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a Nemzeti Versenyképességi Tanács csütörtöki ülésén a felnőttképzés keresletvezérelt módon történő, innovatív átalakítását javasolta, hogy a képzések jobban kövessék a vállalatok és a magyar munkavállalók képzési igényeit - tájékoztatta az innovációs és technológiai miniszter az MTI-t az ülést követően.

  • MTI

Palkovics László az új felnőttképzési rendszer innovatív fejlesztési irányai közül kiemelte, hogy munkaerőpiaci szempontú, keresletorientált, vagyis a vállalkozások valós képzési igényeit kiszolgáló képzési rendszer jön létre. A jövőben nem a képzések folyamatát, hanem a kimenetét kell mérni és szabályozni független vizsgaközpontokkal, vagyis azt, hogy a képzés résztvevője valóban elsajátította-e a szükséges ismereteket - fogalmazott.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a képzés résztvevőjét, a képző céget és a leendő munkaadót is érdekeltté kell tenni a képzés sikerében, a munkaerőpiac szempontjából lényeges ismeretek, kompetenciák átadásában és elsajátításában.

Palkovics László hozzátette, hogy a képzéseket mérhetővé teszik, big data módszerekre építve mérik a képzések munkaerőpiaci eredményességét, azaz, hogy a képzést elvégzők sikeresen elhelyezkednek-e, hogyan alakul a bérük és a foglalkoztatásuk stabilitása. A nagyvállalatokat - mint mondta - arra ösztönzik, hogy megnyissák jól működő képzési kapacitásaikat a kis- és közepes vállalkozások munkavállalói előtt is.

Esti tagozatos tanulók is pályázhatnak az ápolói ösztöndíjra

Esti tagozaton egészségügyi szakmát tanulók is pályázhatnak az Ápoló leszek ösztöndíjprogramra áprilisban - közölte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) hétfőn az MTI-vel.

Palkovics László megjegyezte, hogy nemzetközi összehasonlításban alacsony a saját munkavállalóikat képző vállalatok aránya Magyarországon, ezért jelentősen növelni kell a kis- és középvállalkozások körében a saját munkavállalóikat képző vállalatok arányát. Hozzátette, hogy a felnőttképzés rendszerének továbbfejlesztésére szólította fel tagállamait a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is. A szervezet szerint azért van szükség a mielőbbi változtatásokra, hogy a munkaerőpiaci szereplők a lehető leggyorsabban felkészüljenek az új technológiák jelentette kihívásokra - fogalmazott.

A tárcavezető a ITM céljának nevezte, hogy 2030-ra minden negyedik felnőtt részt vegyen valamilyen képzésen. Hozzátette, a jelenlegi felnőttképzés nem mennyiségi, hanem minőségi problémával küzd, mivel a vállalati oldalról a felnőttképzésből kikerülők esetén is gyakori kritika a különféle kompetenciák hiánya.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.