Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Továbbra is a világ tíz legjobbja között szerepel a digitális írástudást igazoló magyarországi ECDL-képzés - közölte a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság.
A társaság közleményében kifejtette: a Nemzetközi ECDL Alapítvány 2018. december 31-ig összegzett és minden évben aktualizált statisztikái alapján Magyarország mind a vizsgázók összlétszámát, mind pedig a vizsgázók népességhez viszonyított arányát tekintve az előkelő nyolcadik helyet érte el a világ 158 országa közül tavaly. Magyarország maga mögé utasította az ECDL rendszerét elsőként bevezető Svédországot, továbbá például Franciaországot, Lengyelországot és Romániát is. Ezzel hazánk őrzi az elmúlt években szerzett pozícióját az ECDL-országok között.
A szomszédos országok közül Ausztriában népszerűbb az ECDL, ahol csaknem 785 ezren kezdték meg a vizsgákat, a hazánknál csaknem négyszer népesebb Lengyelországban viszont jóval kevesebb, 310-317 ezer körüli a vizsgázók száma. Európán és a világon belül az Egyesült Királyságban (csaknem 3 millió vizsgázó), és Olaszországban (több mint 2,5 millió vizsgázó) a legnépszerűbb a mindennapokban szükséges digitális ismeretek megszerzését célzó képzés. A vizsgázók számát tekintve a kontinensen kívüli országok közül Magyarország maga mögé utasítja Dél-Koreát és Ausztráliát is - ismertették.
Tízezren kezdték el az ECDL-programot tavaly
Mintegy tízezren csatlakoztak tavaly az ECDL-programhoz, ennyien kezdtek az egységes, európai számítógép-használói jogosítvány megszerzésébe, döntő többségük, közel 75 százalékuk diákként - derült ki a programot koordináló Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) beszámolójából.
Magyarország a népességhez viszonyított ECDL-vizsgázók számát tekintve is a nyolc legjobb között van, 5 százalék körüli arányával. Ezen a területen Málta (24,5 százalék), Liechtenstein (16,6 százalék) és Írország (14,3 százalék) áll a legjobban a 2018-as globális rangsorban. A népességszámot és területet tekintve hasonló kategóriájú országok között Magyarország pozíciója különösen erősnek mondható - állapították meg.
Kitértek arra is: a tavalyi év végére az ECDL-vizsgázást megkezdők száma Magyarországon elérte a félmilliót, ami kiemelkedő eredménynek számít, hiszen a nyolcszor népesebb Németországban is csak mintegy 565 ezren váltották ki a vizsgakártyájukat. Világszerte összesen már több mint 16 millió ember csatlakozott az ECDL (az Európán kívül országokban: ICDL) képzéshez - olvasható a közleményben.
Miután a digitális eszközök használata ma már szinte minden szakmában elengedhetetlen, reális cél lehet, hogy néhány éven belül elérjük Magyarországon az egymillió ECDL-est. Az utánpótlás jelentős részét a leendő középiskolások jelentik majd, de a korábbinál több vizsgázóra számítunk az idősebb korosztály tagjai közül is - mondta a közlés szerint Beck György, az NJSZT elnöke.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).