A világ tíz legjobbja között a magyarországi ECDL-képzés

Továbbra is a világ tíz legjobbja között szerepel a digitális írástudást igazoló magyarországi ECDL-képzés - közölte a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság.

  • MTI

A társaság közleményében kifejtette: a Nemzetközi ECDL Alapítvány 2018. december 31-ig összegzett és minden évben aktualizált statisztikái alapján Magyarország mind a vizsgázók összlétszámát, mind pedig a vizsgázók népességhez viszonyított arányát tekintve az előkelő nyolcadik helyet érte el a világ 158 országa közül tavaly. Magyarország maga mögé utasította az ECDL rendszerét elsőként bevezető Svédországot, továbbá például Franciaországot, Lengyelországot és Romániát is. Ezzel hazánk őrzi az elmúlt években szerzett pozícióját az ECDL-országok között.

A szomszédos országok közül Ausztriában népszerűbb az ECDL, ahol csaknem 785 ezren kezdték meg a vizsgákat, a hazánknál csaknem négyszer népesebb Lengyelországban viszont jóval kevesebb, 310-317 ezer körüli a vizsgázók száma. Európán és a világon belül az Egyesült Királyságban (csaknem 3 millió vizsgázó), és Olaszországban (több mint 2,5 millió vizsgázó) a legnépszerűbb a mindennapokban szükséges digitális ismeretek megszerzését célzó képzés. A vizsgázók számát tekintve a kontinensen kívüli országok közül Magyarország maga mögé utasítja Dél-Koreát és Ausztráliát is - ismertették.

Tízezren kezdték el az ECDL-programot tavaly

Mintegy tízezren csatlakoztak tavaly az ECDL-programhoz, ennyien kezdtek az egységes, európai számítógép-használói jogosítvány megszerzésébe, döntő többségük, közel 75 százalékuk diákként - derült ki a programot koordináló Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) beszámolójából.

Magyarország a népességhez viszonyított ECDL-vizsgázók számát tekintve is a nyolc legjobb között van, 5 százalék körüli arányával. Ezen a területen Málta (24,5 százalék), Liechtenstein (16,6 százalék) és Írország (14,3 százalék) áll a legjobban a 2018-as globális rangsorban. A népességszámot és területet tekintve hasonló kategóriájú országok között Magyarország pozíciója különösen erősnek mondható - állapították meg.

Kitértek arra is: a tavalyi év végére az ECDL-vizsgázást megkezdők száma Magyarországon elérte a félmilliót, ami kiemelkedő eredménynek számít, hiszen a nyolcszor népesebb Németországban is csak mintegy 565 ezren váltották ki a vizsgakártyájukat. Világszerte összesen már több mint 16 millió ember csatlakozott az ECDL (az Európán kívül országokban: ICDL) képzéshez - olvasható a közleményben.

Miután a digitális eszközök használata ma már szinte minden szakmában elengedhetetlen, reális cél lehet, hogy néhány éven belül elérjük Magyarországon az egymillió ECDL-est. Az utánpótlás jelentős részét a leendő középiskolások jelentik majd, de a korábbinál több vizsgázóra számítunk az idősebb korosztály tagjai közül is - mondta a közlés szerint Beck György, az NJSZT elnöke.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna