Továbbra is a világ tíz legjobbja között szerepel a digitális írástudást igazoló magyarországi ECDL-képzés - közölte a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság.
A társaság közleményében kifejtette: a Nemzetközi ECDL Alapítvány 2018. december 31-ig összegzett és minden évben aktualizált statisztikái alapján Magyarország mind a vizsgázók összlétszámát, mind pedig a vizsgázók népességhez viszonyított arányát tekintve az előkelő nyolcadik helyet érte el a világ 158 országa közül tavaly. Magyarország maga mögé utasította az ECDL rendszerét elsőként bevezető Svédországot, továbbá például Franciaországot, Lengyelországot és Romániát is. Ezzel hazánk őrzi az elmúlt években szerzett pozícióját az ECDL-országok között.
A szomszédos országok közül Ausztriában népszerűbb az ECDL, ahol csaknem 785 ezren kezdték meg a vizsgákat, a hazánknál csaknem négyszer népesebb Lengyelországban viszont jóval kevesebb, 310-317 ezer körüli a vizsgázók száma. Európán és a világon belül az Egyesült Királyságban (csaknem 3 millió vizsgázó), és Olaszországban (több mint 2,5 millió vizsgázó) a legnépszerűbb a mindennapokban szükséges digitális ismeretek megszerzését célzó képzés. A vizsgázók számát tekintve a kontinensen kívüli országok közül Magyarország maga mögé utasítja Dél-Koreát és Ausztráliát is - ismertették.
Tízezren kezdték el az ECDL-programot tavaly
Mintegy tízezren csatlakoztak tavaly az ECDL-programhoz, ennyien kezdtek az egységes, európai számítógép-használói jogosítvány megszerzésébe, döntő többségük, közel 75 százalékuk diákként - derült ki a programot koordináló Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) beszámolójából.
Magyarország a népességhez viszonyított ECDL-vizsgázók számát tekintve is a nyolc legjobb között van, 5 százalék körüli arányával. Ezen a területen Málta (24,5 százalék), Liechtenstein (16,6 százalék) és Írország (14,3 százalék) áll a legjobban a 2018-as globális rangsorban. A népességszámot és területet tekintve hasonló kategóriájú országok között Magyarország pozíciója különösen erősnek mondható - állapították meg.
Kitértek arra is: a tavalyi év végére az ECDL-vizsgázást megkezdők száma Magyarországon elérte a félmilliót, ami kiemelkedő eredménynek számít, hiszen a nyolcszor népesebb Németországban is csak mintegy 565 ezren váltották ki a vizsgakártyájukat. Világszerte összesen már több mint 16 millió ember csatlakozott az ECDL (az Európán kívül országokban: ICDL) képzéshez - olvasható a közleményben.
Miután a digitális eszközök használata ma már szinte minden szakmában elengedhetetlen, reális cél lehet, hogy néhány éven belül elérjük Magyarországon az egymillió ECDL-est. Az utánpótlás jelentős részét a leendő középiskolások jelentik majd, de a korábbinál több vizsgázóra számítunk az idősebb korosztály tagjai közül is - mondta a közlés szerint Beck György, az NJSZT elnöke.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
