OKJ-s képzésben tanulnátok? Mutatjuk, milyen iskolai végzettség kell hozzájuk

Gondolkoztok egy OKJ-s képzés elkezdésén, de nem tudjátok, hogy az iskolai végzettségetekkel milyen lehetőségeitek vannak? Megmutatjuk, milyen számokat kell figyelnetek és mit jelentenek pontosan.

  • Eduline

Ha az ingyenes OKJ-s képzések (az OKJ az Országos Képzési Jegyzék rövidítése) listáját szeretnétek megnézni, kattintsatok ide. A képzések neve mellett különböző számokat találtok - ha azt szeretnétek megtudni, hogy a saját iskolai végzettségetekkel elkezdhetitek-e a kiválasztott kurzust, a "szint" oszlopban lévő számot kell figyelnetek.

A számok a következő szintű OKJ-s képzéseket jelzik:

21: alapfokú részszakképesítés, amely befejezett iskolai végzettséget nem igényel, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve a HÍD II. programban szerezhető meg

31: alsó középfokú részszakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve HÍD II. programban szerezhető meg

32: alsó középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg

33: alsó középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül

34: középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg

35: középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül

Ezeket az OKJ-s képzéseket végezhetitek el ingyen, több száz férőhely van

Itt a lista azokról az OKJ-s képzésekről, amelyet ingyen végezhettek el ebben a tanévben.

51: felső középfokú részszakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött, és iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg

52: felső középfokú szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött, és elsősorban iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg

53: felső középfokú szakképesítés-ráépülés, amely az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött, szakképesítésre épül

54: emelt szintű szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött, és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg

55: emelt szintű szakképesítés-ráépülés, amely elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül

62: felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítés

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István