A felnőttképzés rendszerének sürgős korszerűsítésére szólította fel tagállamait a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban felkészüljenek az automatizáció és az új technológiák jelentette kihívásokra.
Szerdán közzétett tanulmányában az OECD szakértői rámutattak: az új technológiák, a digitalizáció, a globalizáció és a lakosság elöregedése megváltoztatja a rendelkezésre álló munkahelyek mennyiségét és minőségét, így más szaktudásra lesz szükség az adott munkahelyek betöltéséhez. Létfontosságú, hogy a változások által érintett munkavállalók nagyobb lehetőséget kapjanak szakértelmük fejlesztésére vagy átképzésre ahhoz, hogy az ő jövőjük is biztosított legyen, alkalmazkodni tudjanak a munka világának jövőjéhez.
A közelmúltban elvégzett elemzések tanúsága szerint ha a legfejlettebb technológiák széles körben elterjednek, a munkahelyek 14 százalékát teljes egészében automatizálják a jövőben, további 32 százalékát pedig valószínűleg jelentősen átalakítják a vizsgált 32 OECD-tagállamban. Az, hogy az egyes emberek, vállalatok és gazdaságok milyen mértékben részesülnek a változások előnyeiből, nagy mértékben függ attól, hogy az adott országok felnőttoktatási rendszere mennyire felkészült arra, hogy segítsen fenntartani és fejleszteni a munkavállalók képességeit és tudását.
Az adatok azt mutatják, hogy számos ország nem készült fel megfelelően a kihívások kezelésére. Jelenleg a felnőttek 40 százaléka vesz részt oktatásban és képzésben, a legkisebb mértékben éppen a leghátrányosabb helyzetűek. Az alacsony képzettségű emberek mindössze 20 százaléka, a jól képzetteknek viszont 58 százaléka ül újra iskolapadba. A hátrányos helyzetű csoportokba tartoznak az idősebbek, az alacsony keresetűek, az idénymunkások és a munkanélküliek is.
A folyamatok által leginkább veszélyeztetett munkavállalóknak csak a 40 százaléka tanul, míg az alacsony kockázatú munkavállalóknál ez az arány 59 százalék. A probléma egy része abból adódik, hogy hiányzik a motiváció az oktatásban való részvételhez. Az OECD-tagállamokban élő felnőttek nagyjából fele nem akar tanulni, további 11 százalék pedig tanulna, de nem teszi, mert nincs rá ideje vagy pénze, vagy éppen a munkáltatója nem támogatja.
Az OECD elemzői hangsúlyozták, hogy fontos a felnőttképzés jó minősége, amely a munkaerőpiaci szükségleteknek megfelelő szakértelemmel ruházza fel a résztvevőket. A kötelező képzések, mint például a foglalkoztatás-egészségügyi és biztonsági tanfolyamok, az európai országokban a szakképzésre fordított órák 20 százalékát viszik el. Bár ezekre szükség van, ki kell egészíteni olyan tanulási lehetőségekkel, amelyek révén a felnőttek fejleszthetik szakértelmüket, hogy ezáltal meg tudják őrizni munkahelyüket vagy előre tudjanak lépni szakmai pályafutásukban.
Az OECD ajánlásaiban egyebek között arra szólította fel tagállamait, hogy javítsák a lefedettséget és az integrációt a felnőttkori tanulás előnyeinek bemutatásával, célzott támogatást nyújtva az alacsony képzettségűeknek, a munkanélkülieknek, a bevándorlóknak és az idősebbeknek. Emellett igazítsák jobban hozzá a munkaerőpiaci igényekhez az oktatási programokat, javítsák a képzések minőségét és hatékonyságát. Biztosítsák a felnőttképzés megfelelő állami finanszírozását és adópolitikai eszközökkel ösztönözzék hozzájárulásra a munkáltatókat, valamint anyagi támogatással és fizetett szabadsággal buzdítsák tanulásra az egyéneket.
Az OECD szakértőinek értékelése szerint Magyarország azok közé az országok közé tartozik, amelynek sürgősen javítani kell felnőttképzési rendszerét, több pénzt kell rá fordítani és több embert is kell bevonni az oktatásba.
Honnan tudhatjátok meg, hogy melyik OKJ-s képzés ingyenes?
Elkezdenétek valamilyen ingyenes OKJ-s képzést, de nem tudjátok, hogyan működik a rendszer? Megmutatjuk, hogy melyik OKJ-s képzéseket támogatja az állam.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
