Szerdán közzétett tanulmányában az OECD szakértői rámutattak: az új technológiák, a digitalizáció, a globalizáció és a lakosság elöregedése megváltoztatja a rendelkezésre álló munkahelyek mennyiségét és minőségét, így más szaktudásra lesz szükség az adott munkahelyek betöltéséhez. Létfontosságú, hogy a változások által érintett munkavállalók nagyobb lehetőséget kapjanak szakértelmük fejlesztésére vagy átképzésre ahhoz, hogy az ő jövőjük is biztosított legyen, alkalmazkodni tudjanak a munka világának jövőjéhez.
A közelmúltban elvégzett elemzések tanúsága szerint ha a legfejlettebb technológiák széles körben elterjednek, a munkahelyek 14 százalékát teljes egészében automatizálják a jövőben, további 32 százalékát pedig valószínűleg jelentősen átalakítják a vizsgált 32 OECD-tagállamban. Az, hogy az egyes emberek, vállalatok és gazdaságok milyen mértékben részesülnek a változások előnyeiből, nagy mértékben függ attól, hogy az adott országok felnőttoktatási rendszere mennyire felkészült arra, hogy segítsen fenntartani és fejleszteni a munkavállalók képességeit és tudását.
Az adatok azt mutatják, hogy számos ország nem készült fel megfelelően a kihívások kezelésére. Jelenleg a felnőttek 40 százaléka vesz részt oktatásban és képzésben, a legkisebb mértékben éppen a leghátrányosabb helyzetűek. Az alacsony képzettségű emberek mindössze 20 százaléka, a jól képzetteknek viszont 58 százaléka ül újra iskolapadba. A hátrányos helyzetű csoportokba tartoznak az idősebbek, az alacsony keresetűek, az idénymunkások és a munkanélküliek is.
A folyamatok által leginkább veszélyeztetett munkavállalóknak csak a 40 százaléka tanul, míg az alacsony kockázatú munkavállalóknál ez az arány 59 százalék. A probléma egy része abból adódik, hogy hiányzik a motiváció az oktatásban való részvételhez. Az OECD-tagállamokban élő felnőttek nagyjából fele nem akar tanulni, további 11 százalék pedig tanulna, de nem teszi, mert nincs rá ideje vagy pénze, vagy éppen a munkáltatója nem támogatja.
Az OECD elemzői hangsúlyozták, hogy fontos a felnőttképzés jó minősége, amely a munkaerőpiaci szükségleteknek megfelelő szakértelemmel ruházza fel a résztvevőket. A kötelező képzések, mint például a foglalkoztatás-egészségügyi és biztonsági tanfolyamok, az európai országokban a szakképzésre fordított órák 20 százalékát viszik el. Bár ezekre szükség van, ki kell egészíteni olyan tanulási lehetőségekkel, amelyek révén a felnőttek fejleszthetik szakértelmüket, hogy ezáltal meg tudják őrizni munkahelyüket vagy előre tudjanak lépni szakmai pályafutásukban.
Az OECD ajánlásaiban egyebek között arra szólította fel tagállamait, hogy javítsák a lefedettséget és az integrációt a felnőttkori tanulás előnyeinek bemutatásával, célzott támogatást nyújtva az alacsony képzettségűeknek, a munkanélkülieknek, a bevándorlóknak és az idősebbeknek. Emellett igazítsák jobban hozzá a munkaerőpiaci igényekhez az oktatási programokat, javítsák a képzések minőségét és hatékonyságát. Biztosítsák a felnőttképzés megfelelő állami finanszírozását és adópolitikai eszközökkel ösztönözzék hozzájárulásra a munkáltatókat, valamint anyagi támogatással és fizetett szabadsággal buzdítsák tanulásra az egyéneket.
Az OECD szakértőinek értékelése szerint Magyarország azok közé az országok közé tartozik, amelynek sürgősen javítani kell felnőttképzési rendszerét, több pénzt kell rá fordítani és több embert is kell bevonni az oktatásba.
Elkezdenétek valamilyen ingyenes OKJ-s képzést, de nem tudjátok, hogyan működik a rendszer? Megmutatjuk, hogy melyik OKJ-s képzéseket támogatja az állam.
