Mintegy tízezren csatlakoztak tavaly az ECDL-programhoz, ennyien kezdtek az egységes, európai számítógép-használói jogosítvány megszerzésébe, döntő többségük, közel 75 százalékuk diákként - derült ki a programot koordináló Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) beszámolójából.
A társaság közölte, hogy az Európai Unió által is támogatott ECDL birtokosai az informatikai írástudásukat a jogosítvánnyal a világ közel 150 országában igazolhatják.
Az ECDL 1997-es magyarországi meghonosítása óta már több mint félmillióan vesznek részt a programban. A csatlakozottak több mint fele 18 év alatti, a 27-45 éves korosztály a résztvevők 23 százalékát, a 19-26 évesek pedig a 16 százalékát teszik ki. A 46 évesnél idősebb hallgatók a programhoz csatlakozók 10 százalékát jelentik, míg a 61 évnél idősebbek részesedése csupán 1 százalék, ugyanakkor mindent megtesznek azért, hogy ez az arány javuljon - ismertette Beck György, a társaság elnöke.
Országszerte mintegy 200 vizsgaközpontban lehet ECDL-vizsgát tenni, a képzés résztvevői bármelyik akkreditált vizsgaközpont által meghirdetett vizsgára jelentkezhetnek. A képzés moduláris rendszerű, tananyaga teljes mértékben egyenértékű a DigComp 2018-cal, a digitális kompetenciák legaktuálisabb európai uniós referenciakeretével. A Magyarországon kiállított ECDL-bizonyítványok külföldön is külön honosítás nélkül érvényesek - írták a közleményben.
Kitértek arra is, hogy a jogosítvány nemzetközi működését felügyelő ECDL Alapítvány négy, évente kiosztott világdíjából kettőt is megszerzett Magyarország, a bevált gyakorlatoknak járó elismeréssel az IT-biztonság és az IKT Pedagógusoknak modulok kifejlesztését díjazták, mindkét digitális tananyag ingyenesen hozzáférhető a társaság honlapján. Alföldi István, az NJSZT ügyvezető igazgatója hozzátette, hogy a magyar ECDL oktatási anyagok várhatóan 2019 elején tudatos, biztonságos közösségimédia-használati modullal is bővülnek.
340-360 ezer forintot keresnek pályakezdőként azok, akik ezt a szakmát választják
Mennyit keresnek azok a friss diplomások, akik informatikai alapszakot végeztek? Megnéztük a diplomás-pályakövetési felmérés eredményeit.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
