Szűcs Dóra
Szűcs Dóra

A felsőfokú szakképzés átalakításával „javítaná fel" a felsőfokú végzettségűek arányát az oktatási államtitkárság. Ha Magyarország meg akar felelni az EU 2020 stratégiának, nyolc éven belül hét százalékkal kellene emelni a 30 és 34 év közötti diplomások arányát – ez azonban csak kerülőúton megy majd. Az eduline által megkérdezett oktatási szakértő szerint „primitív trükközésre” készül a kormány.

Kiveszi az Országos Képzési Jegyzékből (OKJ), és felsőoktatási programmá alakítja át a felsőfokú szakképzést a kormány 2013-tól. A – felsőoktatási törvény elfogadásával egy időben felsőoktatási jelzőt kapott – képzést elvégző hallgatók ezután sem kapnak majd diplomát, ennek ellenére úgy tűnik, a szaktárca ezzel a lépéssel javítana a felsőfokú végzettségűek arányán.

„A képzettségi szint javítása érdekében Magyarország is vállalta a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának növelését. A 2020-ig meghatározott célokhoz a rövidciklusú felsőoktatási szakképzésbe belépők arányának növelésével tud az ország hozzájárulni” – ismerte el az oktatási államtitkárság az eduline kérdésére.

Minderre azért van szükség, mert Magyarország – csatlakozva az Európai Unió 2020 stratégiához – vállalta, hogy 2020-ra a 30-34 évesek 30,3 százaléka rendelkezik majd felsőoktatási végzettséggel, míg 2009-ben 23,9 százalék volt ez az arány.

„Nem lehet őket átverni”

Igaz, nem ez a legelegánsabb megoldás a felsőfokú végzettségűek arányának növelésére, Radó Péter oktatáspolitikai elemző egyenesen „primitív trükközésnek” nevezte a kormány módszerét. „Kommunikációs eszköznek csak befelé alkalmas ez a lépés, az EU-t nem lehet átverni. Attól, hogy a felsőoktatási szakképzésre keresztelt felsőfokú szakképzést kiveszik az OKJ-ból, és bepakolják a felsőoktatásba, a programban résztvevőkre még nem vonatkoznak a felsőoktatási kimeneti követelmények” – mondta.

Mi az a felsőfokú szakképzés?

A felsőfokú szakképzés 1996-ban épült be a felsőoktatás rendszerébe, majd 1998 után a felsőoktatási intézmények képzési programjaiba. A megszerezhető bizonyítvány az OKJ egy elkülönülő, felsőfokú képzettségi szintjének felelt meg. A felsőfokú szakképzések utolsó évfolyama 2012 szeptemberében indul, januártól a felsőoktatási szakképzés veszi át a helyét.

Az oktatáspolitikai elemző szerint érthetetlen, miért vették ki az OKJ-ból a felsőoktatási szakképzést. „Mivel a felsőoktatási kimeneti követelmények nem vonatkoznak a szakképzésre, kérdés, mi alapján fogják akkreditálni a programokat. Érdekes lesz, ha a szakképzésekről, felnőttképzési programokról a komoly professzorokból álló Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság dönt majd” – mondta Radó Péter.

Konkrétumok nélkül

Bár az erőforrás-minisztérium szerint a felsőfokú szakképzésnek nemcsak a nevét, hanem a szerkezetét is megváltoztatják – a tervek szerint „új struktúra, új szabályozási rendszer, új képzési és kimeneti követelmények” lépnek életbe –, arról egyelőre hallgatnak, hogy pontosan milyen lesz az új képzés.

„A felsőoktatás iránt megnövekedett társadalmi igény szükségessé teszi, hogy több lehetőség közül választhassanak a képzésben résztvevők. A felsőoktatási szakképzés elvégzése után akár rögtön munkába lehet állni, továbbtanulás esetén pedig a megszerzett ismeretek beszámíthatók az adott képzési terület alapfokozatot adó képzésébe” – válaszolta az oktatási államtitkárság, amely azt ígéri, a hallgatók legalább féléves gyakorlaton vesznek majd részt, az oktatási programok pedig jobban igazodnak majd a munkaerőpiachoz.

Radó Péter szkeptikus, úgy véli, ha a kormány valóban azt szerette volna, hogy a felsőoktatási kimenetek alkalmazkodjanak a munkaerőpiachoz, akkor nem ragaszkodna ahhoz, hogy saját maga állapítsa meg a keretszámokat. „Jelenleg nincs szabad közvetítés a képzési kimenetek és a munkaerő-piaci igények között, a kormányzati beavatkozás ennek javítására tökéletesen alkalmatlan” – érvelt.

„Félő, hogy az átalakítás eredménye az lesz, hogy megszűnik a minőségbiztosítás a szakképzési és a felnőttképzési rendszerben. Hogyan is vállalhatna a kormány garanciát egy olyan oktatási program értékére, amelyik sem az Országos Képzési Jegyzéknek nem tagja, sem a felsőoktatási akkreditációs mechanizmusban nem vesz részt?" – tette hozzá.

Felnőttképzési pólusok is lesznek

Az eduline birtokába került minisztériumi felsőoktatási tervezet alapján a tizenhárom képzési és kutatási pólus közül kettőt is a felnőttképzésnek szentelne a kormány. A közép-magyarországi műszaki felnőttképzési felsőoktatási pólushoz rendelt intézmények az Óbudai Egyetem, a Dunaújvárosi Főiskola, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem.

Ugyanebben a térségben – a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Szolnoki Főiskola részvételével – egy pénzügyi-gazdasági felnőttképzési pólus is működne, amely kifejezetten a turizmus-vendéglátáshoz kapcsolódó felsőoktatási szakképzéseket is indítana.

Így változnak a keretszámok
A tavalyi 10 ezerről idén 3500-ra csökkentette a felsőfokú szakképzésre felvehető diákok számát a kormány. „A régi típusú felsőfokú szakképzés utoljára 2012 szeptemberében indul, tehát ez egy átmeneti, kifutó évfolyam. Erre való tekintettel történt a drasztikus csökkentés” – magyarázta a változást az államtitkárság. A felsőoktatási fejlesztési tervezet szerint egyébként a következő években fokozatosan ismét növelnék a keretszámokat: 2013-ban 4500, két évvel később pedig már 5500 államilag támogatott helyet biztosítanának az új felsőoktatási szakképzéseknek.