Alaposan átszabják az OKJ-s képzések rendszerét

Átláthatóbb OKJ-s képzési rendszert ígér a Magyar Munka Terv, amelyet májusban tárgyalt és fogadott el a kormány: egyszerűbbé teszik a szakok akkreditációját, szigorítanak az ellenőrzésen, a nem piacképes képzések támogatását pedig csökkentik. Főállású oktatók és tanári értékelési rendszer nélkül egyetlen oktatási központ sem működhet majd.

  • Eduline
A gimnáziumi és a szakközépiskolai érettségi, valamint az első OKJ-s szakképesítés megszerzése továbbra is ingyenes lesz. Az általános iskola nyolcadik osztálya, valamint a tizedik évfolyam után elkezdhető képzési szintet összevonják, a felsőfokú szakképzéseket – amelyekre már most is az egyetemi, főiskolai felvételi lapon kell jelentkezni – kiveszik az Országos Képzési Jegyzékből, és a felsőoktatásba vezetik át. A tervezetben az áll, hogy a szakok „létjogosultságát” is megvizsgálják majd – vagyis könnyen előfordulhat, hogy megszüntetik azokat a végzettségeket, amelyekkel szinte lehetetlen elhelyezkedni, de azok a képzések is erre a sorsra juthatnak, amelyekre egyáltalán nincs jelentkező. A hányszakmák listáját itt találod meg.

Komoly változások várnak a felsőfokú szakképzéseket szervezőkre is
HVG Archvív

Átszabják az akkreditációt és az ellenőrzési rendszert

Az akkreditációs folyamatot is átalakítják. „Jelenleg nagyon bonyolult és időigényes elindítani egy képzést. Össze kell állítani a részletes programot, hosszú az átfutási idő, sokba kerül a procedúra. Mindenképpen örülnénk neki, ha egyszerűbbé és gyorsabbá válna az akkreditáció” – mondja Papp Mónika, a 2007 Kapos Felnőttképző Kft. vezetője.

Egyszerűbb lesz az ellenőrzési rendszer is: eddig ugyanis a munkaügyi központok és a Felnőttképzési Akkreditáló Testület párhuzamosan ellenőrizte a képzéseket szervező intézményeket, ezentúl a hatóság vizsgálja majd, hogy minden szabályt betartanak-e. Évente egyszer helyszíni értékelést végeznek: azok az oktatási központok, amelyek nem megfelelően működnek, szigorú büntetésre számíthatnak. „Súlyos vagy ismételt szabályszegés” miatt akár a minősítésüket is visszavonhatják.

Szigorítanak: értékelési rendszer és főállású oktatók nélkül nincs képzés

Egyébként is szigorúbbak lesznek a követelmények: kötelező lesz főállású oktatókat alkalmazni, be kell vezetniük a tanári értékelési rendszert, minden foglalkozás előtt készíteni kell majd óratervet, és ellenőrizni kell a diákok elégedettségét is, az eredményeket pedig nyilvánosságra kell hozni. Az intézményeknek ezen kívül ellenőrizhető és számszerűsíthető célokat kell kitűznie: ilyen például a személyi és tárgyi feltételek javítása vagy a sikeres vizsgázók elhelyezkedési arányának növelése. OKJ-s képzések: mit mennyiért lehet tanulni? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Javítani kell a gyakorlóműhelyek felszereltségén is

A munkaterv szerint pontosítani, sőt szigorítani kell a követelményeket, különösen a gyakorlati képzések esetében. Az egyes OKJ-képzések támogatásai a munkaerő-piaci tendenciák alapján változnak majd, vagyis több támogatást kapnak azok a képzések, amelyek elvégzése után könnyen el lehet helyezkedni, azokra a szakokra azonban kevesebb pénz jut majd, amelyekre kisebb az igény a munkaerőpiacon. A pályakövetési rendszert is kiépítik a felnőtt- és szakképzésben: intézményenként, területi egységenként és országosan összesítve is nyilvánosságra hozzák majd az ereményeket.

Szűcs Dóra

eduline

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.