OKJ-tanfolyamok: folyamatosan változik a képzési kínálat

Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő képzések rendszere állandóan változik – idomulva a mindenkori munkapiaci igényekhez. Ha hiányszakmák vannak a piacon, vagy egy-egy szakma „tartalma” megváltozott, ennek megfelelően módosul az oktatás is, új képzések vagy új képzési területek kerülnek be a rendszerbe.

  • Eduline
Még mindig népszerűek a tanfolyamok
Molnár Kata Orsolya

Napjaink egyik legkeresettebb képzése az OKJ-s – állítja minden, e képzési formával kapcsolatos PR-szöveg. Kétségtelen, hogy az akár 100–500 ezer forint éves díj ellenében, akár iskolai rendszerben, akár iskolarendszeren kívüli formában általában két-három év alatt megszerezhető alap-, közép- és felsőfokú képesítések növekvő érdeklődésre tartanak számot. És bár az olykor vaskos képzési költség hátrányt jelent, kétségtelen előny, hogy – egy-két kivételtől eltekintve – ez a képzési forma idomul a leginkább a munkaerő-piaci trendekhez. Mit, mennyiért és hol lehet tanulni? Az OKJ-s képzési lehetőségekről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

Topszakmák

A munkaerő-kereslet igényeit is figyelembe véve módosult 2009-ben a közoktatási törvény, ismét lehetővé téve a hároméves szakképzés megkezdését az általános iskola 8. évfolyamának befejezése után. Mivel az államilag elismert szakképesítéseket tartalmazó OKJ a szükséges képzési időt is meghatározza, az OKJ-t is módosítani kellett, hogy rögzítsék az „előrehozott (alternatív)” szakképzésben érintett képesítések képzési idejét. 23 szakképesítés (például ács, állványozó, burkoló, cukrász, fodrász, kőműves, szakács, villanyszerelő) képzésidejét három évről kettőre csökkentették – ezáltal a költségvetés terhei is csökkennek az elkövetkező években –, 86 szakmáét pedig három évben határozták meg. Ez utóbbi csoportot a legnépszerűbb, elsősorban gyakorlatorientált képzések (például autógyártó, bútorasztalos, géplakatos, irodai műszerész, pincér) alkotják.

2009-ben az iskolai rendszerű képzés népszerűségi rangsorának első két helyén az élelmiszer- és vegyiáru-eladó, valamint a pénzügyi-számviteli ügyintéző képzés szerepelt, megelőzve a kozmetikus, fodrász, szakács, asztalos, vendéglátó technikus ötös fogatot, de több mint ezren választották az informatikus, valamint a marketing- és reklámügyintéző képzéseket is. Az iskolarendszeren kívüli képzések közül magasan a biztonsági őri volt a legnépszerűbb, közel 9300-an választották. Az iskolarendszerű képzések topjából egyébként csak az élelmiszer- és vegyiáru-eladó képzés került be az iskolarendszeren kívüliek élbolyába. MIért érdemes felnőttként iskolapadba ülni? A témáról bővebben itt olvashatsz.

Hiányszakmák

Mindig vannak hiányszakmák – így nevezve azokat, amelyek iránt nagy, ám jelentős részben kielégítetlen igény mutatkozik a munkaadók részéről. Meghatározásuk, felmérésük régiónként történik: a területileg illetékes fejlesztési és képzési bizottság megnevezi az ott legkeresettebb tíz hiányszakmát, majd ezt országosan összesítik. Az elmúlt években a fejlesztési bizottságok az alábbi szakmákat jelentették hiányszakmának: hegesztő; villanyszerelő; szociális gondozó; szerszámkészítő; gépi forgácsoló; szerkezetlakatos, karosszérialakatos, géplakatos; szakács; szabó; mezőgazdaságigép-üzemeltető és -karbantartó; lótartó és –tenyésztő; kőműves; hűtő- és klímaberendezés-szerelő; húsiparitermék-gyártó; gazda; festő, mázoló, tapétázó; épületgépészeti csőhálózat- és berendezésszerelő; elektronikai műszerész; bútorasztalos; burkoló; ápolási asszisztens; ács, állványozó.

Számos szakképesítés szakmai tartalmát aktualizálták, módosították, és a rendszerbe több új szakképesítés is bekerült. A kozmetikus szakképesítés például a szakma fejlődésének megfelelően két új szakképesítés-ráépüléssel bővült (a tartóssmink-készítőivel és a speciális testkezelőivel). Teljesen újként jelent meg a – felsőfokú iskolai végzettségre épülő – klímareferens szakképesítés, amely a klímaváltozás, a klímavédelem és az energetika (energiahatékonyság-növelés, alternatív energiaforrások) terén jártas szakembereket képez.

Deutschlander Edit

Az oktatás témaköréből további érdekességet tudhatsz meg az eduline szakmai támogatásával készült Oktatás Plusz 2010 című kiadványból, amelyet megrendelhetsz a www.hvgplusz.hu weboldalon.
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.