Még mindig népszerűek a tanfolyamok
Molnár Kata Orsolya
Napjaink egyik legkeresettebb képzése az OKJ-s – állítja minden, e képzési formával kapcsolatos PR-szöveg. Kétségtelen, hogy az akár 100–500 ezer forint éves díj ellenében, akár iskolai rendszerben, akár iskolarendszeren kívüli formában általában két-három év alatt megszerezhető alap-, közép- és felsőfokú képesítések növekvő érdeklődésre tartanak számot. És bár az olykor vaskos képzési költség hátrányt jelent, kétségtelen előny, hogy – egy-két kivételtől eltekintve – ez a képzési forma idomul a leginkább a munkaerő-piaci trendekhez. Mit, mennyiért és hol lehet tanulni? Az OKJ-s képzési lehetőségekről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.
Topszakmák
A munkaerő-kereslet igényeit is figyelembe véve módosult 2009-ben a közoktatási törvény, ismét lehetővé téve a hároméves szakképzés megkezdését az általános iskola 8. évfolyamának befejezése után. Mivel az államilag elismert szakképesítéseket tartalmazó OKJ a szükséges képzési időt is meghatározza, az OKJ-t is módosítani kellett, hogy rögzítsék az „előrehozott (alternatív)” szakképzésben érintett képesítések képzési idejét. 23 szakképesítés (például ács, állványozó, burkoló, cukrász, fodrász, kőműves, szakács, villanyszerelő) képzésidejét három évről kettőre csökkentették – ezáltal a költségvetés terhei is csökkennek az elkövetkező években –, 86 szakmáét pedig három évben határozták meg. Ez utóbbi csoportot a legnépszerűbb, elsősorban gyakorlatorientált képzések (például autógyártó, bútorasztalos, géplakatos, irodai műszerész, pincér) alkotják.
2009-ben az iskolai rendszerű képzés népszerűségi rangsorának első két helyén az élelmiszer- és vegyiáru-eladó, valamint a pénzügyi-számviteli ügyintéző képzés szerepelt, megelőzve a kozmetikus, fodrász, szakács, asztalos, vendéglátó technikus ötös fogatot, de több mint ezren választották az informatikus, valamint a marketing- és reklámügyintéző képzéseket is. Az iskolarendszeren kívüli képzések közül magasan a biztonsági őri volt a legnépszerűbb, közel 9300-an választották. Az iskolarendszerű képzések topjából egyébként csak az élelmiszer- és vegyiáru-eladó képzés került be az iskolarendszeren kívüliek élbolyába.
MIért érdemes felnőttként iskolapadba ülni? A témáról bővebben itt olvashatsz.
Hiányszakmák
Mindig vannak hiányszakmák – így nevezve azokat, amelyek iránt nagy, ám jelentős részben kielégítetlen igény mutatkozik a munkaadók részéről. Meghatározásuk, felmérésük régiónként történik: a területileg illetékes fejlesztési és képzési bizottság megnevezi az ott legkeresettebb tíz hiányszakmát, majd ezt országosan összesítik. Az elmúlt években a fejlesztési bizottságok az alábbi szakmákat jelentették hiányszakmának: hegesztő; villanyszerelő; szociális gondozó; szerszámkészítő; gépi forgácsoló; szerkezetlakatos, karosszérialakatos, géplakatos; szakács; szabó; mezőgazdaságigép-üzemeltető és -karbantartó; lótartó és –tenyésztő; kőműves; hűtő- és klímaberendezés-szerelő; húsiparitermék-gyártó; gazda; festő, mázoló, tapétázó; épületgépészeti csőhálózat- és berendezésszerelő; elektronikai műszerész; bútorasztalos; burkoló; ápolási asszisztens; ács, állványozó.
Számos szakképesítés szakmai tartalmát aktualizálták, módosították, és a rendszerbe több új szakképesítés is bekerült. A kozmetikus szakképesítés például a szakma fejlődésének megfelelően két új szakképesítés-ráépüléssel bővült (a tartóssmink-készítőivel és a speciális testkezelőivel). Teljesen újként jelent meg a – felsőfokú iskolai végzettségre épülő – klímareferens szakképesítés, amely a klímaváltozás, a klímavédelem és az energetika (energiahatékonyság-növelés, alternatív energiaforrások) terén jártas szakembereket képez.
Deutschlander Edit
Az oktatás témaköréből további érdekességet tudhatsz meg az eduline szakmai támogatásával készült Oktatás Plusz 2010 című kiadványból, amelyet megrendelhetsz a
www.hvgplusz.hu
weboldalon.
