Megszűnik vagy marad a pontduplázás a felvételin? Ki jár jól vele?

Mit jelent a duplázás lehetősége az egyetemi-főiskolai felvételin? Miért jó megoldás azoknak, akik néhány gyengébb jegyet is begyűjtöttek a középiskolában? Évről évre több tucat olvasó teszi fel a kérdést nekünk: marad-e a duplázás? Jó hírünk van: marad.

  • Eduline
Túry Gergely

A felvételizők a többletpontok nélküli összpontszámukat kétféleképpen számolhatják ki: vagy összeadják a tanulmányi pontszámot (maximum 200 pont), vagy megduplázzák az érettségi pontszámot (maximum 200 pont).

Mi az az érettségi pontszám? Meg kell nézni, hogy a kiválasztott alap- vagy osztatlan szakon melyek a kötelező vagy választható érettségi tárgyak. Most csak annak a két tárgynak a százalékos eredményét vegyétek figyelembe, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható. Tárgyanként legfeljebb 100 pontot lehet szerezni - egy 62 százalékos érettségi 62 pontot ér, egy 91 százalékos 91 pontot) -, összesen maximum 200-at.

Fontos, hogy a felvételin automatikusan azt a verziót veszik figyelembe, amellyel több pontot szereztek, ezt nem kell külön kérvényezni.

Az érettségi pontok duplázásával elsősorban azok járnak jól, akiknek gyengébbek a középiskolai jegyeik, vagy a kiválasztott tárgyakon kívül nem brillíroznak az érettségin.

Így változnak a felvételi pontszámítási szabályai 2017-ben
Így számolhatjátok ki, hány pontotok lesz a felvételin: itt az új kalkulátor
Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu