Rengeteg felvételizőt ért kellemetlen meglepetés: változtattak az orvosi szakok ponthatárán

Változtattak az orvosi, fogorvosi és gyógyszerészet képzés előzetes ponthatárain, sok felvételizőt érhetett kellemetlen meglepetés.

  • Eduline

Az általános orvosi képzésre az idén 2779-en jelentkeztek, 2225-en első helyen jelölték meg, 2761-en állami ösztöndíjasként szerették volna megkezdeni tanulmányaikat - a decemberben nyilvánosságra hozott, előzetes ponthatár 380 volt, ennyi pont azonban végül egy egyetemen sem volt elég az államilag támogatott helyhez.

Fogorvosi képzésre is több mint 1300-an jelentkeztek az idén, 1326-an állami ösztöndíjas helyre pályáztak - ezen a szakon decemberben még 390-nél húzták meg az előzetes ponthatárt, ám a jelentkezők száma és teljesítménye alapján ezen mófodítottak. A gyógyszerész osztatlan képzésen 385 lett volna az előzetes ponthatár, 1316-an szerettek volna állami ösztöndíjasként tanulni.

A végleges ponthatárok:

KépzésIntézmény és ponthatárIntézmény és ponthatárIntézmény és ponthatárIntézmény és ponthatár
általános orvos SE: 436PTE: 416 DE: 418 SZTE: 420
fogorvosSE: 431 PTE: 415 DE: 417 SZTE: 425
gyógyszerészSE: 405 PTE: 385 DE: 399 SZTE: 385
     

A 2017-es felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.