Meddig kell befizetni a felvételi díját?

Meddig kell befizetni a felsőoktatási felvételi eljárási díját? Csak csekken lehet fizetni, vagy átutalással is?

Eduline

Stiller Ákos

Nemcsak a jelentkezés, hanem az eljárási díj befizetésének határideje is február 15-e, hívta fel a figyelmet az Educatio Nonprofit Kft.

A felvételi eljárás alapdíja 9 000 forint, ezért az összegért három szakot jelölhettek meg a jelentkezési lapon vagy az e-felvételi felületén. A további képzésekért 2000-2000 forintot kell fizetni.

Ahogyan tavaly, úgy az idén is legfeljebb öt szakot jelölhettek meg, de az eljárási díj szempontjából is egy jelentkezési helynek számít ugyanannak a szaknak az állami ösztöndíjas és az önköltséges változata (de csak akkor, ha az intézmény, a képzési szint, a munkarend, a képzés nyelve és helyszíne megegyezik). Fontos: ettől függetlenül a fizetős és az állami szakot két külön sorban kell feltüntetnetek a jelentkezési lapon.

Ha az e-felvételi választjátok, akkor átutalással vagy internetes fizetésre alkalmas bankkártyával fizethetitek be az eljárási díjat, ha a nyomtatott jelentkezési lapot használjátok, csekkel vagy átutalással.

A legfontosabb infók a 2014-es felvételiről

Pontszámító kalkulátor (alapszakos)

A 2014-es pontszámítási szabályok

Mesterszakos pontszámítási szabályok

A 2013-as ponthatárok

A 2014-es felvételi szabályai

Mennyit kell fizetni a legnépszerűbb mesterszakokért?

Mennyibe kerül egy félév a tizenhat népszerű szakon?

A tizenhat népszerű szak 2014-es ponthatára

Így kell használni az e-felvételit - lépésről lépésre

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Közoktatás

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Közoktatás

Sínen van a Pázmány Campus építkezési területének rendezése, minden érintett tárgyalóasztalhoz ült

Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.

Felsőoktatás

A PDSZ szerint előrelépés a pedagógus-továbbképzés átalakítása, de a tanárok munkaterhein is csökkenteni kell

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Úgy néz ki, megvan, ki lesz az Oktatási Hivatal új elnöke

Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.

A digitális írástudást erősítené az iskolákban, a fenntarthatóságot pedig egyenesen a NAT-ba emelné az oktatási bizottság elnöke

Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.