Állami ösztöndíj? Ezeket kell vállalnotok érte a hallgatói szerződésben

Fontos, hogy tudjátok, mit kell vállalnotok, ha állami ösztöndíjas képzésre jelentkeztek a 2018-as felvételin.

  • Eduline
pixabay.com

A magyar állami ösztöndíjas hallgató köteles

  • az adott képzésen legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet
  • az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani
  • visszafizetni az igénybe vett magyar állami ösztöndíj összegének 50%-át, ha nem szerez oklevelét a fent leírt határidőn belül,
  • visszafizetni az igénybe vett magyar állami ösztöndíj teljes összegének a hazai munkaviszonyban eltöltött napok számának arányában csökkentett összegét, ha az oklevél megszerzését követő húsz éven belül nem tart fenn a magyar állami ösztöndíjas tanulmányaival megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt. A visszafizetési kötelezettségről bővebben itt olvashattok.

Hogy mindez mit jelent? Például azt, hogy egy 6 féléves szakot legfeljebb 9 félév alatt el kell végezni.

Néhány jogszabályban meghatározott esetben a hallgató – kérelemre, részben vagy egészben – mentesülhet a kötelezettségek, illetve a szankciók alól. Ilyenkor megszűnik az állami ösztöndíjas kötelezettség. Erről az Oktatási Hivatal oldalán olvashattok.

Az Eduline-on minden infót megtaláltok a 2018-as felvételiről, legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok el.

Mesterszakos felvételi: milyen vizsgákon kell részt venni?

Mesterképzésre jelentkeztek? Tudjátok, hogy mennyire eltérőek a felvételi eljárások egyetemenként? Megnéztünk három népszerű képzést. A Felvi információi szerint felsőoktatási intézményenként és meghirdetett képzésenként külön-külön kell utánanézni annak, hogy az adott felsőoktatási intézmény milyen pontszámítási módszert alkalmaz. A legtöbb helyen felvételi elbeszélgetésen (vagy vizsgán) kell részt venni, valamint egy motivációs levél leadása is kötelező lehet.

Hozzászólások

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.