Milyen dokumentumokat kell leadnotok, ha mesterképzésre felvételiztek? Hogyan számolják ki a pontszámotokat? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Mesterképzésre szeretnék jelentkezni, mire számíthatok a felvételin? Le kell adni valamilyen dokumentumot?
Azt, hogy milyen eredményeket vesznek figyelembe a mesterszakos felvételin, és hogyan számolják a pontokat, az intézmények maguk határozhatják meg, azzal a kikötéssel, hogy minden jelentkezőnek el kell érnie legalább a maximálisan szerezhető 100 pont felét, hátrányos helyzetért, fogyatékosságért vagy gyermekgondozásért pedig 1-10 többletpont jár.
A mesterszakos felvételin tarthatnak írásbeli, szóbeli, gyakorlati vagy alkalmassági vizsgát, figyelembe vehetik az alapszakos diploma minősítését, a korábbi tanulmányi eredményeket és a szakmai tapasztalatot, kérhetnek szakmai önéletrajzot, motivációs levelet, kutatási tervet vagy tudományos munkákat. Többletpontot általában nyelvvizsgáért vagy OTDK-helyezésért kaphattok.
Azt, hogy az adott szakokon mik a feltételek, a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt nézhetitek meg. Kattintsatok a szak nevére, majd a felvételi vizsgatárgyaknál a vizsgakövetelményekre. A 2015-ös felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
