A legismertebb versek közül kaptak kettőt a mai érettségizők

Idén a középszintű magyarérettségi második, műelemzéses feladatokat tartalmazó részében József Attilát és Radnóti Miklóst kaptak a végzős diákok. A két lírai alkotás a legismertebb magyar versek közé tartozik.

  • Eduline

Itt találjátok a középszintű és az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldását.

Amikor ennyire ismert versekről beszélünk, akarva-akaratlanul társítjuk már őket valakihez. Így például a József Attila-költeményeket Jordán Tamáshoz, Radnótit pedig Latinovits Zoltánhoz - ők talán a legismertebb magyar versmondók.

A középszintű magyarérettségi szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldását itt nézhetitek meg: szövegértés 1. rész, szövegértés 2. rész, érvelés-gyakorlati szövegalkotás, elemzés.

A költeményeket pedig mindenki ismeri: Radnóti Miklós Nem tudhatom... című költeménye általános iskolai anyag, ahogy József Attila Elégia című műve is közismert.

Megvan, melyik szövegalkotási feladatot választják majd a diákok az érettségin

A szövegértési feladatsor alapjául szolgáló interjú témája nagyon közel az érettségizőkhöz, az értelmezésével nem lesznek problémák - mondta az eduline-nak a középszintű magyarérettségi első részéről egy középiskolai szaktanár. Az egyik rövid szövegalkotási feladat már nagyobb kihívást jelent a vizsgázóknak.

Izguló diákok, szőlőcukor és feladatsorok: így kezdődött el az idei érettségi

Elstartolt az idei tavaszi érettségi szezon. A budapesti Szent László Gimnáziumban így indult a szezon.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.