Megvannak a pótfelvételi ponthatárok – ezt tehetitek, ha nem jól számolták a pontjaitokat

Hibajelzés benyújtásával lehetőségetek van elkerülni a peres eljárást.

Augusztus 27-én este kihirdették a 2025-ös pótfelvételi ponthatárait, így közel 16 ezer jelentkező izgulhatott a nyári szünet utolsó napjaiban. Reméljük, sokan örülhetnek a sikeres felvételinek – de ha úgy érzitek, hogy a pontjaitokat rosszul számolták, van lehetőségetek jelezni a hibát.

190, 316, 432 - ilyen ponthatárokat húztak a 2025-ös pótfelvételi legnépszerűbb képzésein

A besorolási határozat augusztus 28-tól tölthető le az E-felvételi Hivatalos iratok menüpontjából – közölte a Felvi. A dokumentum alapján mindenki pontosan láthatja, melyik szakra nyert felvételt.

Ha a pontszámítással kapcsolatban hibát tapasztaltok, az álláspontotokat e-mailben küldhetitek meg az [email protected] címre. Fontos azonban, hogy a Hivatal csak akkor vizsgálja ki a panaszt, ha az konkrétumokat tartalmaz. Az olyan általános megfogalmazások, mint például „szerintem kevesebb pontot kaptam a kelleténél”, nem számítanak hivatalos hibajelzésnek.

Volt, ahol csak 116 pontot kellett elérni: mutatjuk a pótfelvételi legalacsonyabb ponthatárait

A hibát a határozat közlésétől számított 15 napon belül lehet jelezni. Ez a lépés még a keresetlevél benyújtása előtt lehetőséget ad arra, hogy elkerüljétek a bírósági eljárást, hiszen indokolt esetben a Hivatal a bírósági út igénybevétele nélkül is módosíthatja a döntést.

A pótfelvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni:

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.