Felvételi 2025: ezekre az alapszakokra csak 500 ponttal lehetett bejutni

Több olyan alapszak is volt az idei felvételin, ahova csak a maximális 500 ponttal lehetett bekerülni.

A július 23-i ponthatárok kihirdetése után megnéztük, hogy az egyetemeken melyik szakokra lehetett csak és kizárólag a maximális, 500 ponttal bejutni.

Ponthatárok 2025

A lista a következőképpen alakult:

  • DE-ÁJK (levelező, állami ösztöndíjas): igazságügyi igazgatási
  • DUE   (levelező, állami ösztöndíjas):   gazdálkodási és menedzsment
  • GFE-GK   (levelező, állami ösztöndíjas):   pénzügy és számvitel (Szeged)
  • KJE-GTK   (levelező, állami ösztöndíjas):   emberi erőforrások (Székesfehérvár)
  • MATE     (levelező, önköltséges):  gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki
  • ME-BTK (nappali, önköltséges): nemzetközi tanulmányok
  • THE   (nappali, önköltséges):  gazdálkodási és menedzsment

Érdekes, hogy egy kivétellel kisebb, vidéki egyetemen húztak ennyire magas pontot, és azt is fontos kiemelni, hogy a hét szak közül öt levelező. Feltehetően levelezőre azok jelentkeztek, akiknek már van végzettségük és jelenleg is valahol dolgoznak.

Ha már valakinek van diplomája, akkor a pontjait számolhatják az okleveléből is. Például egy jeles felsőfokú oklevél a jelenlegi pontszámításban 400 pontot ér, ha valakinek emellett még van nyelvvizsgája, akkor viszonylag egyszerűen meg tudja szerezni az 500 pontot.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.