Felvételi 2025: ezekre az alapszakokra csak 500 ponttal lehetett bejutni

Több olyan alapszak is volt az idei felvételin, ahova csak a maximális 500 ponttal lehetett bekerülni.

A július 23-i ponthatárok kihirdetése után megnéztük, hogy az egyetemeken melyik szakokra lehetett csak és kizárólag a maximális, 500 ponttal bejutni.

Ponthatárok 2025

A lista a következőképpen alakult:

  • DE-ÁJK (levelező, állami ösztöndíjas): igazságügyi igazgatási
  • DUE   (levelező, állami ösztöndíjas):   gazdálkodási és menedzsment
  • GFE-GK   (levelező, állami ösztöndíjas):   pénzügy és számvitel (Szeged)
  • KJE-GTK   (levelező, állami ösztöndíjas):   emberi erőforrások (Székesfehérvár)
  • MATE     (levelező, önköltséges):  gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki
  • ME-BTK (nappali, önköltséges): nemzetközi tanulmányok
  • THE   (nappali, önköltséges):  gazdálkodási és menedzsment

Érdekes, hogy egy kivétellel kisebb, vidéki egyetemen húztak ennyire magas pontot, és azt is fontos kiemelni, hogy a hét szak közül öt levelező. Feltehetően levelezőre azok jelentkeztek, akiknek már van végzettségük és jelenleg is valahol dolgoznak.

Ha már valakinek van diplomája, akkor a pontjait számolhatják az okleveléből is. Például egy jeles felsőfokú oklevél a jelenlegi pontszámításban 400 pontot ér, ha valakinek emellett még van nyelvvizsgája, akkor viszonylag egyszerűen meg tudja szerezni az 500 pontot.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.