Felvételi 2025: éjfélkor véget ér az ügyintézési időszak, mi jön ezután?

Vannak, akiknek ezt követően is lesz még teendőjük a ponthatárhúzásig.

  • Székács Linda

Július 9-én, azaz szerdán éjfélkor véget ér a felsőoktatási felvételi eljárás ügyintézési időszaka. Eddig van még lehetősége a felvételizőknek

  • megváltoztatni a szakok sorrendjét,
  • visszavonni jelentkezési helyeket,
  • feltölteni hiányzó dokumentumokat,
  • módosítani a személyes adatokat,
  • másik finanszírozási formát (állami vagy önköltséges) is megadni.

Van még teendő a ponthatárhúzásig?

Az ügyintézési időszak lezárulását követően a ponthatárhúzásig már csak azoknak akadhat teendőjük, akik külföldön, vagy külföldi rendszerű intézményben szereznek érettségi bizonyítványt. Ők az érettségi bizonyítványt vagy felsőfokú oklevelet július 15-ig tölthetik fel az E-felvételi rendszerében.

"Ezt azonban csak akkor tudják megtenni az érintett jelentkezők, ha jelentkezéskor az E-felvételiben jelölik, hogy várhatóan az eljárás évében szerzik meg ezeket" - szerepel a felvételi tájékoztatóban.

Felvételi 2025: mikor húzzák a ponthatárokat?

Mi jön a ponthatárhúzás után?

Azoknak, akiket sikeresen felvesznek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is lesznek teendőik.

A felvett jelentkezőnek a felvételi tájékoztató szerint az érintett felsőoktatási intézmény felvételi döntést küld a ponthatárok kihirdetését követő öt munkanapon belül. Ez tartalmazza majd

  • a hallgatói jogviszony létesítésére szóló felhívást, illetve
  • a beiratkozás elmulasztásának következményeire történő figyelmeztetést.

Emellett azt, hogy egy adott felvételiző pontosan mely képzésen kezdheti meg a tanulmányait szeptemberben, az Oktatási Hivatal által küldött besorolási döntés is tartalmazza majd. Ezt a ponthatár-megállapítást követően készíti el az Oktatási Hivatal legkésőbb 2025. július 31-ig.

És ha nem vesznek fel?

Azok számára, akiket a felvételi listájukon megjelölt egyetemek és szakok egyikére sem vesznek fel, vagy az általános felvételi eljárásban nem jelentkeztek magyar felsőoktatási intézménybe, a ponthatárok kihirdetését követően elindul a pótfelvételi eljárás. Ez általában augusztus elejéig tart, és mindössze egyetlen képzésre lehet beadni a jelentkezést.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.