Vannak szakok, amikre a maximálisan elérhető 500 pontból 100 pont alatt volt a bejutási küszöb.
Nem feltétlen kell emelt szintű érettségi, nyelvvizsga, többletpontok tömkelege és színötös érettségi ahhoz, hogy valaki bejusson a magyar felsőoktatásba. A felvételi rendszer 2024-es átalakításának egyik eleme ugyanis az, hogy megszűntek a központilag meghatározott minimumponthatárok, ami
ma viszont már az egyetemek határozhatják meg, hogy minimumponthatárokhoz kötik-e a bejutás esélyét, vagy nem.
Ahogy azt korábbi cikksorozatunkban már bemutattuk, vannak intézmények, és egyes intézményeken belül bizonyos szakok, ahol a bejutási küszöb jóval magasabb lett, mint korábban volt. A Budapesti Műszaki Egyetemen például 320, a Budapesti Corvinus Egyetemen pedig 400 pont, míg máshol e csupán 180-200 pont között alakul.
| Minimumponthatárok 2025 |
Olyan egyetemek és főiskolák is vannak azonban, ahol nem húztak minimumponhatárokat és ahol emiatt tavaly és 2023-ban is (amikor az új szabályozás ezen része életbe lépett) meglepően alacsony ponthatárok születtek.
2024-ben például a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola gazdaságinformatikus képzésére mindössze 82 volt a ponthatár a maximálisan megszerezhető 500 pontból, a Wesley János Lelkészképző Főiskola nappali tagozatos, önköltséges környezettan szakára 98 pont kellett.
Ilyen pontokat tulajdonképpen kettes-hármas érettségikkel is el lehet érni, többletpontok pláne nem szükségesek.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
