Az ösztöndíjat azok kaphatják meg először, akik 2025. február 15-ig beadták a jelentkezésüket egy képzés állami ösztöndíjas és önköltséges formájára is.
A Szegedi Tudományegyetem alapítványi ösztöndíjat ajánl fel a legmagasabb felvételi pontszámmal rendelkező, állami ösztöndíjas helyről lemaradó felvételizők számára – olvasható az egyetem közleményében.
Ahogy arról az Eduline-on elsőként beszámoltunk; 32 egyetemen csökkent a meghirdetett állami férőhelyek száma. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tavalyhoz képest idén 2062-vel kevesebb állami ösztöndíjas férőhelyet kapott, de a Debreceni Egyetemen is több mint 800 férőhellyel kevesebb az állami ösztöndíjas férőhely. Csak az Állatorvostudományi Egyetem (+7), a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (+35), a Semmelweis Egyetem (+76), illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (+265) hirdetett meg új férőhelyeket.
A Szegedi Tudományegyetemre idén összesen 5685 jelentkező kerülhet be állami ösztöndíjas képzésre. Ez a szám 473-mal kevesebb, mint az előző évi felvételin .Ennek okán a 2025/26-os tanévtől az intézmény 250 önköltséges képzésre felvételt nyert, nappali tagozatos hallgatónak ad alapítványi ösztöndíjat, melynek összege pontosan megegyezik az adott képzés önköltségével.
Az alapítványi ösztöndíjra nem szükséges külön pályázni, az egyetem automatikusan ajánlja fel azt a legjobb, a felvételi jelentkezés során az állami és önköltséges formát egyaránt megjelölő, azonban csak az önköltséges képzésre bejutó jelentkezőknek.
Az intézmény felhívja arra a figyelmet, hogy az alapítványi ösztöndíjas hallgatók az állami juttatások szempontjából önköltségesnek minősülnek, így például tanulmányi vagy lakhatási ösztöndíjra nem lesznek jogosultak. A legjobban teljesítő alapítványi ösztöndíjas hallgatók viszont a tanév végén állami ösztöndíjat kaphatnak.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
