Ilyen bölcsészképzésekre jelentkezhettek a 2024-es pótfelvételin

A népszerűbb egyetemek közül egyedül a Pázmányon találtunk állami ösztöndíjas bölcsészképzést. A legtöbb egyetem csak önköltséges szakokat indít a bölcsészkarán.

A Felvi.hu tájékoztatása szerint 32 egyetemen és főiskolán is hirdettek állami ösztöndíjas képzéseket a 2024-es pótfelvételin. Sajnos nehéz helyzetben vannak azok, akik állami ösztöndíjas bölcsészképzést keresnek, ugyanis ezekből nagyon keveset találtunk. Végignéztük, milyen szakokat hirdetettek a legnépszerűbb egyetemek bölcsészkarain.

2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-es felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.

A pótfelvételi eljárásban szereplő összes képzés listáját itt tudjátok megnézni.

DE

Csak önköltséges képzéseket indítanak a karon.

  • szabad bölcsészet
  • politikatudományok
  • történelem
  • közösségszervezés
  • szociológia

ELTE

Csak önköltséges képzéseket indítanak a karon.

  • anglisztika
  • germanisztika
  • informatikus könyvtáros
  • keleti nyelvek és kultúrák
  • kommunikáció- és médiatudomány
  • régészet
  • szabad bölcsészet
  • történelem
  • zenekultúra

EKKE

Csak önköltséges képzéseket indítanak a karon.

  • anglisztika
  • kommunikáció- és médiatudomány
  • mozgóképkultúra és médiaismeret
  • tervezőgrafika
  • történelem
  • kép ábrázolás

KRE

Csak önköltséges képzéseket indítanak a karon.

  • germanisztika
  • magyar
  • szabad bölcsészet
  • szociológia
  • történelem

ME

Csak önköltséges képzéseket indítanak a karon.

  • anglisztika
  • kommunikáció-és médiatudomány
  • közösségszervezés
  • nemzetközi tanulmányok
  • régészet
  • szociológia
  • történelem

PPKE

A Pázmány bölcsészkarán hirdették meg az egyik legtöbb szakot a pótfelvételin. Bár itt találni pár állami ösztöndíjas képzést is, a legtöbbet közülük levelező munkarendben indítják.

Önköltséges képzések:

  • anglisztika
  • kommunikáció- és médiatudomány
  • politikatudományok
  • régészet
  • szociálpedagógia
  • szociológia

Állami ösztöndíjas képzések:

  • óvodapedagógus (nappali, Esztergom)
  • óvodapedagógus (levelező, Budapest)
  • tanító (levelező, Budapest)
  • tanító (levelező, Esztergom)

PTE

Csak önköltséges képzéseket indítanak a karon.

  • informatikus könyvtáros
  • kommunikáció- és médiatudomány
  • közösségszervezés
  • pedagógia
  • pszichológia
  • szabad bölcsészet
  • szociológia
  • történelem
A budapesti egyetem állami ösztöndíjas helyeiről a pótfelvételin itt, a vidéki egyetemek képzéseiről pedig itt olvashattok bővebben.
Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.