5 feltétel, ami nélkül nem lesz sikeres az egyetemi felvételi

Mutatjuk azt az öt fontos szabályt, amit teljesítenetek kell ahhoz, hogy bekerülhessetek a felsőoktatásba.

Nemsokára kiderülnek a felvételi ponthatárok, azonban a várva várt sms-hez nem csak a megfelelő pontszámot kell elérni. A Felvi.hu tájékoztatása szerint alap-és osztatlan képzésre, valamint felsőoktatási szakképzésre csak az nyerhet felvételt, aki:

  1. a jelentkezési határidőig érvényes jelentkezést nyújtott be,
  2. rendelkezik legalább középfokú végzettséggel,
  3. megfelelt az adott szakon meghatározott egyéb feltételeknek (pl. alkalmassági vizsga),
  4. rendelkezik az intézmények által előírt, az érettségi pontok számításához meghatározott érettségi követelménnyel az előírt szinten,
  5. és a felvételi összpontszáma eléri a megállapított ponthatárt valamely jelentkezési helyén.
2024-től megváltozik a felvételi pontszámítás. Bár továbbra is 500 pontot szerezhetnek a diákok, de arról, hogy melyik szakhoz kérnek emelt szintű érettségit, vagy mire, mennyi többletpontot adnak, az egyetemek maguk dönthetnek. Arról pedig, hogy mi alapján állapítják meg a felvételi ponthatárokat ebben a cikkünkben olvashattok:
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.