Felvételi 2024: ennyi pluszpontot ad az érettségire az ELTE

Itt megnézhetitek, hogy mikor, mennyi többletpontot kaphattok az érettségire az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE).

  • Tornyos Kata

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen több változás is történt a felvételi pontszámításban. 2024-től minden szakon többletponttal díjazzák azokat a jelentkezőket, akik emelt szintű érettségit tesznek. Azonban van olyan képzés, ahol azért is jár pont, ha a középszintű érettségi legalább 80 százalékosra sikerül.

Számos képzésen kötelező az emelt szintű érettségi, ilyen például az anglisztika, a jog, a nemzetközi gazdálkodás, a kommunikáció- és médiatudomány, a magyar, a kereskedelem és marketing, a gazdálkodási és menedzsment, az emberi erőforrások és a fizika szak.

Intézményi pontok számítása 2024

Érettségi pontok számítása

Az egyetem szakonként dönthet az érettségi pont számításához szükséges két érettségi tárgyról és ezek szintjéről. Vagyis követelményként továbbra is előírhat emelt szintű érettségi vizsgát. Emellett a figyelembe vehető ötödik érettségi tárgyak listája is bővült, ami szintén szakonként eltérő lehet. A pszichológia szak érettségi tárgyait itt, az anglisztika szak tárgyainak listáját pedig itt tudjátok megnézni.

Az intézményi pontoknál pedig emelt szintű érettségit (vagy azt kiváltó felsőfokú felvételi szakmai vizsgát) az érettségi pontokba beszámító vizsgatárgyból vesznek figyelembe, ha annak az eredménye legalább 45%-os, vizsgatárgyanként ez 50 pontot ér.

80%-os középszintű érettségi

Kifejezetten csak a tanárképzésen jár többletpont azért, ha a középszintű érettségi legalább 80 százalékosra sikerül, és ebből számítják a felvételiző számára az érettségi pontot. Maximum két vizsgatárgyat néznek, így vizsgatárgyanként: 33 pont

Mivel a pontszámítás több helyen eltérő lehet, ezért minden esetben nézzétek meg a kiválasztott szak által közzétett szabályokat. Az ELTE 2024-es felvételi listáit itt tudjátok megtekinteni.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.