Túlélőcsomag a szóbeli érettségikhez: összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat

A mai napon, június 5-én elkezdődtek az emelt szintű szóbeli érettségik, amelyek egy héten át, egészen június 12-ig tartanak. A középszintű vizsgákon pedig június 17. és július 3. között fognak részt venni a vizsgázók. Mutatjuk, mit kell tudnotok a szóbeli érettségikről.

Május 27-én befejeződtek a 2023/24-es tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszakának az írásbeli vizsgái. Az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatása szerint a 16 vizsganapon 1161 helyszínen mintegy 112 700 érettségiző vizsgázott. Az idei évben összesen több mint 112 700-an tesznek érettségit, aki közül több mint 49 000 végzős tanuló.

Mit kell tudni a szóbeli vizsgákról?

A középszintű érettségiken az iskolák maguk határozzák meg, hogy milyen tételekből kell felelnie a tanulóknak a szóbeli érettségin. Emelt szinten azonban központilag határozzák meg a témaköröket. Ebben a cikkünkben megtaláljátok az összes emelt szintű szóbeli érettségi témaköreit.

A szóbeli érettségik pontozása tárgyanként eltérhet, ezért az ezzel kapcsolatos információkat korábban már összegyűjtöttük nektek. Ide kattintva megnézhetitek, hogyan pontozzák a főbb tárgyak szóbeli vizsgáit.

A következő hetekben felmerülhet a kérdés: mikor kell póttételt húzni a szóbeli érettségin? Bár reméljük nem kerül senki ilyen helyzetbe, a biztonság kedvéért ennek a menetét is megírtuk ebben a cikkünkben.

Az idei érettségi az első, ahol a 2020-as Nemzeti alaptanterv miatt a diákok már az új követelmények alapján adnak számot a tudásukról. Ebbe beletartoznak a szóbeli vizsgák is. Itt megnézhetitek mely tárgyakat, és hogyan érinti ez a változás.

Fontos kiemelni még, hogy a középszintű érettségi vizsgák időpontjáról a megadott időtartamon belül minden intézmény maga határoz. Ha nem tudjátok, hogy nektek pontosan mikor lesznek, feltétlen járjatok utána és kérdezzétek meg az osztályfőnökötöket.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.