A mai napon, június 5-én elkezdődtek az emelt szintű szóbeli érettségik, amelyek egy héten át, egészen június 12-ig tartanak. A középszintű vizsgákon pedig június 17. és július 3. között fognak részt venni a vizsgázók. Mutatjuk, mit kell tudnotok a szóbeli érettségikről.
Május 27-én befejeződtek a 2023/24-es tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszakának az írásbeli vizsgái. Az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatása szerint a 16 vizsganapon 1161 helyszínen mintegy 112 700 érettségiző vizsgázott. Az idei évben összesen több mint 112 700-an tesznek érettségit, aki közül több mint 49 000 végzős tanuló.
Mit kell tudni a szóbeli vizsgákról?
A középszintű érettségiken az iskolák maguk határozzák meg, hogy milyen tételekből kell felelnie a tanulóknak a szóbeli érettségin. Emelt szinten azonban központilag határozzák meg a témaköröket. Ebben a cikkünkben megtaláljátok az összes emelt szintű szóbeli érettségi témaköreit.
A szóbeli érettségik pontozása tárgyanként eltérhet, ezért az ezzel kapcsolatos információkat korábban már összegyűjtöttük nektek. Ide kattintva megnézhetitek, hogyan pontozzák a főbb tárgyak szóbeli vizsgáit.
A következő hetekben felmerülhet a kérdés: mikor kell póttételt húzni a szóbeli érettségin? Bár reméljük nem kerül senki ilyen helyzetbe, a biztonság kedvéért ennek a menetét is megírtuk ebben a cikkünkben.
Az idei érettségi az első, ahol a 2020-as Nemzeti alaptanterv miatt a diákok már az új követelmények alapján adnak számot a tudásukról. Ebbe beletartoznak a szóbeli vizsgák is. Itt megnézhetitek mely tárgyakat, és hogyan érinti ez a változás.
Fontos kiemelni még, hogy a középszintű érettségi vizsgák időpontjáról a megadott időtartamon belül minden intézmény maga határoz. Ha nem tudjátok, hogy nektek pontosan mikor lesznek, feltétlen járjatok utána és kérdezzétek meg az osztályfőnökötöket.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
