Egyetemi felvételi: mikor érdemes sorrendet módosítani?

Minden felsőoktatásba felvételizőnek még nyárig van lehetősége egy alkalommal változtatni a szakok sorrendjén.

Bár a felvételi jelentkezés határideje februárban lejárt, a 2024 szeptemberében induló egyetemi képzésekre jelentkezők még július 10-ig módosíthatják a korábban megjelölt szakok sorrendjét.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

Mivel erre mindenkinek csak egyszer van lehetősége, ezért a döntést érdemes alaposan átgondolni. A felvi.hu összeírt három tippet, hogyan legyen jó a módosítás:

  1. Gondoljátok át alaposan! A módosítások mentését követően már nem tudjátok visszaváltoztatni a sorrendet.
  2. Ne hagyjátok az utolsó pillanatra! Ez azért fontos, mert egyes kérelmek feldolgozásának és elbírálásának ideje akár több napot is igénybe vehet. Emellett pedig a jelentkezési helyeket érintő kérelmek közül többet nem lehet egyszerre benyújtani.
  3. Mentés előtt ellenőrizzetek! Az elküldött kérelem már nem vonható vissza, ezért előtte alaposan nézzétek át, nincs-e hiba benne.

Mikor érdemes változtatni a sorrenden?

A sorrendmódosítás nem kötelező, csak abban az esetben változtassatok a listátokon, ha időközben megváltoztak a preferenciátok, vagy első helyen nem az a képzés szerepel, ahova a leginkább be szeretnétek kerülni.

Akkor is érdemes fontolóra venni a cserét, ha például elköltöztetek, ezért már egy másik egyetem lenne helyileg az ideálisabb. Emellett vegyétek fontolóra a cserét, ha a megjelölt szak ösztöndíjas képzési formája hátrébb áll a listátokon, mint az önköltségesé.

A döntésben további segítséget nyújthat, hogy mik voltak az idei felvételi legnépszerűbb szakjai, illetve mennyi idő elhelyezkedni a diplomával az egyetem elvégzését követően.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna