Mi a teendő, ha már rendelkeztek érettségi bizonyítvánnyal, de újból vizsgáznátok?

Február 15-ig lehet jelentkezni az idei év májusi-júniusi érettségire. Mélyen a zsebébe kell nyúlni azoknak, akik már nem rendelkeznek hallgatói jogviszonnyal, de érettségi vizsgát szeretnének tenni.

Ha a vizsgázó rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, Magyarországon bármelyik vizsgatárgyból bármilyen vizsgaidőszakban tehet érettségi vizsgát, függetlenül attól, hogy a középiskolában tanulta-e az adott vizsgatárgyat – írja az Oktatási Hivatal.

A jelentkezés módja

Abban az esetben, ha már nincsen tanulói jogviszonyotok, akkor a jelentkezési időszakban – ügyfélkapus azonosítást követően – az Érettségi Elektronikus Jelentkezési Lap (E-jel) programmal, illetve a területileg illetékes fővárosi, vármegyei kormányhivatalokban tudtok jelentkezni.

A másik lehetőségetek, hogy a vizsgát szervező középiskolában vagy szakképző intézményben jelentkeztek személyesen. Fontos tudnotok, hogy ilyen esetben a középiskolák nem kötelesek fogadni a velük tanulói jogviszonyban nem álló jelentkezőket.

A személyes jelentkezés előtt mindenképpen egyeztessetek a kiválasztott vármegyei/fővárosi kormányhivatal oktatásért felelős szervezeti egységével vagy a középiskolával az ügyfélfogadás menetéről.

Mennyibe kerül?

A középszintű érettségi vizsgáért 2024-ben 40 ezer forintot kell fizetnetek. Ez az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15 százalékának felel meg, amit az Oktatási Hivatal számára kell kifizetni.

Az emelt szintű vizsgajelentkezés esetében az idei évre megállapított összeg 67 ezer forint, ami a minimálbér 25 százalékának felel meg. Ahogyan a középszintű érettségi vizsgadíját, úgy ezt is az Oktatási Hivatalnak kell befizetni.

Ha a vizsgajelentkezést egy középiskolában nyújtjátok be, akkor a fent leírt vizsgadíjak összegét a középiskolában kell befizetnetek.

Visszatérítés

Az Oktatási Hivatal szabályzata szerint a vizsgadíj(ak) összege nem visszatéríthető és nem is vihető át más időszakra.

 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.