Január 20-án valamivel több mint 72 ezer negyedikes, hatodikos és nyolcadikos írja meg a középiskolai központi írásbelit magyarból és matekból 537 helyszínen. Mutatjuk a pontos számokat.
A 9. évfolyamra felvételizők írásbelijére több mint 55 000-en jelentkeztek; a hat évfolyamos gimnáziumi írásbelin több mint 10 000-en, a nyolc évfolyamoson pedig közel 7 000 diák vesz majd részt. Ennél természetesen jóval többen kezdik majd el a középiskolát szeptemberben, ugyanis a központi vizsgát azonban csak azoknak a diákoknak kell megírniuk, akik olyan gimnáziumba, technikumba vagy szakgimnáziumba készülnek, ahol ennek a vizsgának az eredményét is figyelembe veszik a felvételi során.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről |
|
|
Általánosságban véve elmondható, hogy tíz gimnázium közül nyolc ragaszkodik a vizsgához, míg a technikumok és a szakgimnáziumok körülbelül 30-40 százaléka kéri a kétszer 45 perces, híresen nehéz írásbeli kitöltését a felvételizőktől.
Az Oktatási Hivatal kérésünkre elküldte, hogy melyik vármegyében mennyien írják meg a központi felvételit, amit az alábbi diagram mutat.
Jól látszik, hogy a legkevesebben Nógrádban, Vasban és Tolnában írják meg a központi írásbelit. A legtöbben pedig Budapesten, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplém vármegyében. Ezen belül is érdekes adat, hogy közel minden második diák valamelyik budapesti vagy Pest vármegyei középiskolában írja meg a magyar és a matek felvételit.
| Lesz majd top 100-as magyar egyetem? Hogyan kell olvasni a középiskolai, egyetemi rangsorokat? |
Ha még nincsen programotok január 24-én délutánra, akkor ajánlunk nektek egy izgalmas szakmai napot a középiskolai és a felsőoktatási rangsorokról.
A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
|
Radó Péter oktatáskutató korábban az Eduline-nak úgy fogalmazott, hogy a középiskolai felvételi az a pont, amikor igazán láthatóvá válik mennyire szelektív a magyar iskolarendszer. Az oktatási rendszer a különböző családi hátterű gyerekeket ugyanis már a nulladik percben – vagyis az általános iskola kezdetén – különböző tanulási pályákra tereli. Ha nagyon le szeretnénk egyszerűsíteni a problémát, azt mondanánk, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek már elsőtől gyengébb iskolákba járnak, mint a jobb hátterű diákok.
„Nincs még egy olyan európai ország, ahol a negyedik osztály végére olyan hatalmas szakadék alakulna ki a legjobban és a legrosszabbul teljesítő tíz százalék között, mint Magyarországon. A felső tagozat és a középiskola lényegében ezeket a különbségeket görgeti tovább”
- fejtette ki az oktatáskutató.
