Alig néhány nap van hátra a keresztféléves felvételi ponthatárainak kihirdetéséig. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat róla.
Január 23-án hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemek februárban induló képzéseire, amikről itt az Eduline-on is beszámolunk majd.
A pontszámokat a dokumentummal megfelelően igazolt és feldolgozott eredmények, valamint a közhiteles nyilvántartásokból kapott információk alapján határozzák meg, amiknek a feldolgozása jelenleg is zajlik. A pontszámaitokat az E-felvételi rendszerén belül a Jelentkezések és Pontszámok menüpontban tudjátok megnézni.
"Mindenki csak egy helyre nyerhet felvételt, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri vagy meghaladja a megállapított ponthatárt"
- figyelmeztet a Felvi.
Előfordulhat azonban, hogy a szak elindításához szükséges minimumlétszám hiányában egy képzés sajnos nem indul el. Erről ebben a cikkünkben olvashattok bővebben.
Hogyan alakultak a ponthatárok tavaly?
A ponthatárok meghatározása leginkább attól függ, hogy az adott szakra jelentkező hallgatók milyen eredményeket visznek magukkal. Azt azonban nagyjából tudni lehet, hogy mik azok a szakok, ahová csak a legjobb eredményű diákok kerülhetnek be, és melyek azok, ahol már alacsonyabb pontokkal is esélyes a bejutás.
A tavalyi keresztféléves felvételi ponthatárait ide kattintva tudjátok megnézni. Ne felejtsétek el azonban, hogy tavaly februárban még a régi felvételi rendszer szerint számolták a pontokat, mostanra azonban megszűntek a minimumponthatárok, és az általános felvételi eljárás pontszámai is alacsonyabbak voltak, mint a korábbi években.
Mi jön a ponthatárhirdetés után?
Bár a nehezén már túl vagytok, vár rátok néhány fontos teendő a január 23-i ponthatárhirdetést követően is, mint például a beiratkozás.
Azt, hogy pontosan melyik egyetemre, milyen képzésre, és milyen finanszírozási formára kerültetek be a ponthatárhirdetés után a besorolási döntésben láthatjátok. Ez legkésőbb január 25-ig válik elérhetővé az E-felvételi rendszerében, a döntést követő nyolc napon belül pedig az érintett felsőoktatási intézménytől is megkapjátok a felvételi határozatot, amiben többek között tájékoztatnak majd titeket a beiratkozás helyéről és időpontjáról is.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
