Alig néhány nap van hátra a keresztféléves felvételi ponthatárainak kihirdetéséig. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat róla.
Január 23-án hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemek februárban induló képzéseire, amikről itt az Eduline-on is beszámolunk majd.
A pontszámokat a dokumentummal megfelelően igazolt és feldolgozott eredmények, valamint a közhiteles nyilvántartásokból kapott információk alapján határozzák meg, amiknek a feldolgozása jelenleg is zajlik. A pontszámaitokat az E-felvételi rendszerén belül a Jelentkezések és Pontszámok menüpontban tudjátok megnézni.
"Mindenki csak egy helyre nyerhet felvételt, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri vagy meghaladja a megállapított ponthatárt"
- figyelmeztet a Felvi.
Előfordulhat azonban, hogy a szak elindításához szükséges minimumlétszám hiányában egy képzés sajnos nem indul el. Erről ebben a cikkünkben olvashattok bővebben.
Hogyan alakultak a ponthatárok tavaly?
A ponthatárok meghatározása leginkább attól függ, hogy az adott szakra jelentkező hallgatók milyen eredményeket visznek magukkal. Azt azonban nagyjából tudni lehet, hogy mik azok a szakok, ahová csak a legjobb eredményű diákok kerülhetnek be, és melyek azok, ahol már alacsonyabb pontokkal is esélyes a bejutás.
A tavalyi keresztféléves felvételi ponthatárait ide kattintva tudjátok megnézni. Ne felejtsétek el azonban, hogy tavaly februárban még a régi felvételi rendszer szerint számolták a pontokat, mostanra azonban megszűntek a minimumponthatárok, és az általános felvételi eljárás pontszámai is alacsonyabbak voltak, mint a korábbi években.
Mi jön a ponthatárhirdetés után?
Bár a nehezén már túl vagytok, vár rátok néhány fontos teendő a január 23-i ponthatárhirdetést követően is, mint például a beiratkozás.
Azt, hogy pontosan melyik egyetemre, milyen képzésre, és milyen finanszírozási formára kerültetek be a ponthatárhirdetés után a besorolási döntésben láthatjátok. Ez legkésőbb január 25-ig válik elérhetővé az E-felvételi rendszerében, a döntést követő nyolc napon belül pedig az érintett felsőoktatási intézménytől is megkapjátok a felvételi határozatot, amiben többek között tájékoztatnak majd titeket a beiratkozás helyéről és időpontjáról is.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
