Mikor nem indul el egy szak a keresztféléves felvételin?

Nem mindig csak a ponthatároktól függ, hogy járhattok-e egy kiválasztott egyetem kiválasztott szakára.

  • Székács Linda

November 15-én lejár a keresztféléves felvételi jelentkezési határideje, a ponthatárok várhatóan 2024. januárjában érkeznek majd. Az egyetemkezdéshez viszont nem elég elérni a meghatározott pontokat, bizonyos esetekben ugyanis a jelentkezők létszámától is függ, hogy elindul-e egy szak, vagy nem. Kiváltképp vonatkozik ez a keresztféléves felvételire, amin általában jóval kevesebben jelentkeznek a felsőoktatásba, és kevesebb szak is indul, mint a tavaszi általános felvételi eljárásban.

Előfordulhat ugyanis, hogy bizonyos képzések azért nem indulnak el annak ellenére sem, hogy néhányan elérték a ponthatárt, mert a megfelelően felkészült jelentkezők hiánya miatt az oktatáshoz és a szak elindításához szükséges minimumlétszámnál kevesebb hallgató nyert felvételt.

Ebben az esetben sajnos hiába kerültetek be, nem kezdhettek a kiválasztott egyetem kiválasztott szakán.

Azt, hogy melyik kiválasztott egyetemen, és milyen szakon kezdhetitek meg az egyetemi tanulmányaitokat, a besorolási döntésben találjátok majd.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.