Brutálisan drága lett a közép- és emelt szintű érettségik vizsgadíja - itt a 2024-es árlista

A minimálbér-emeléssel együtt nemcsak a fizetések és a szociális juttatások összege, de számos további költség, például az érettségik vizsgadíja is növekszik. Mutatjuk, mennyit, és mikor kell fizetnetek a közép- és emelt szintű vizsgákért 2024-ben.

  • Székács Linda

A középszintű érettségi vizsgadíja 2024-től tantárgyanként 40, az emelt szintű vizsgáé tantárgyanként 67 ezer forint - olvasható az Oktatási Hivatal honlapján.

A vizsgák árait minden évben a minimálbér összegéhez igazítják, ami 2024-ben bruttó 266 800 forint. A középszintű érettségi vizsgáért a minimálbér 15 százalékának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie a vizsgázóknak az Oktatási Hivatal számára, míg az emelt szintű vizsgáért cserébe már a minimálbér 25 százalékának ezer forintra kerekített összegét. Így jön ki tehát, hogy 2024-ben a középszintű vizsga 40, az emelt szintű vizsga költsége pedig tantárgyanként 67 ezer forint.

Ez egyébként a 2023-as díjakhoz képest középszinten 5 ezer forintos, emelt szinten pedig 9 ezer forintos drágulást jelent.

Kiknek kell érte fizetni?

Az OH tájékoztatása szerint az érettségi - az intézmény fenntartójától függetlenül - ingyenes a tanulói jogviszony (szakképzésben tanulói és felnőttképzési jogviszony) ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig.

Nem kell fizetni továbbá az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban (szakképzésben tanulói és felnőttképzési jogviszonyban) tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgájáért. Illetve ingyenes az érettségi végzettséggel rendelkezők, szakgimnáziumi tanulóknak egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsgája és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga is.

Mindenki másnak azonban, aki szeretne érettségi vizsgát tenni, nagyon mélyen a zsebébe kell nyúlni.

A vizsgadíjakról bővebben ide kattintva olvashattok.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.