Felvételi 2024: így számolják a pontokat a szakmai vizsgátok eredményéből

Mutatjuk, milyen pontszámítási szabályok vonatkozhatnak rátok, ha szakképesítéssel a zsebetekben felvételiztek.

  • Székács Linda

"2021-től lehetőség van arra, hogy meghatározott szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkező jelentkezők szakmai vizsgaeredményét is figyelembe vegyék a pontszámításkor, amennyiben a szakirányuknak megfelelő alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeznek" - emlékeztet az Oktatási Hivatal.

Szakmai vizsgaeredményből akkor lehet pontot számítani, ha az

  • középfokú szakképzettséget tanúsító oklevél,
  • OKJ bizonyítvány,
  • vagy 2021-től kiállított szakképesítést igazoló képesítő bizonyítvány.

Ebben az esetben az érettségi pontok kiszámíthatóak

  • a jelentkezés feltételéül meghatározott egy érettségi vizsgatárgy (százalékos) eredményének és a szakmai vizsga (százalékos) eredményének figyelembevételével (összeadásával), vagy
  • csak a szakmai vizsga eredményének figyelembevételével.

"Amennyiben csak a szakmai vizsga eredménye alapján állapítják meg az érettségi pontokat és a szakmai vizsga minősítése legalább négyes, a jelentkező legfeljebb 400 pontot szerezhet, amelyet a szakmai vizsgán kapott százalékos eredmény négyszerezésével kell meghatározni" - teszik hozzá.

Ha a szakmai vizsga eredményének százalékos értéke nem állapítható meg, a szakmai vizsga érdemjegye alapján kell a pontot megadni:

  • a jeles (5) érdemjegyű szakmai vizsga 100 pontot,
  • a jó (4) érdemjegyű szakmai vizsga pedig 80 pontot ér.
Négyesnél rosszabb érdemjegy esetén a szakmai vizsga eredménye szakirányú továbbtanulás esetében sem vehető figyelembe.

    A szakképzettséggel rendelkező jelentkezők felvételi összpontszáma az alábbiak szerint számítható:

    • tanulmányi pontok + a jelentkezés feltételéül meghatározott egy érettségi vizsgatárgy eredménye és egy szakmai vizsga eredményének összege + többletpontok,
    • a jelentkezés feltételéül meghatározott egy érettségi vizsgatárgy eredménye és egy szakmai vizsga eredményének kétszerese + többletpontok,
    • a szakmai vizsga eredményének négyszerese, amennyiben a szakmai vizsga minősítése legalább négyes + többletpontok.

    Továbbá azt is hozzáteszik, hogy a 2021-től kezdve kiállított középfokú szakképzettséget tanúsító oklevélben szereplő szakmai vizsga emelt szintű érettséginek minősül. A számítási módok közül minden esetben a jelentkező számára legkedvezőbbet veszik figyelembe.

    2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

    Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor.

     

    Hozzászólások

    A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

    A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

    Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

    A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

    A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

    A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.