Kreditelismerés: ezeket fontos tudnotok, ha mesterszakra felvételiztek

A keresztféléves felvételin a legtöbben mesterszakra jelentkeznek. Azonban ahhoz, hogy felvegyenek, nem mindegy, hogy milyen alapszakot végeztetek. Mutatjuk, hogy mit kell tudnotok a kreditelismerésről.

A 2022-es keresztféléves felvételin míg alapképzésre összesen 717-en, addig mesterképzésre 4536-an jelentkeztek. A felvételizők közül pedig több, mint 3500 fő felvételt is nyert valamely egyetem mesterképzésére.

A felsőoktatási intézménybe történő beiratkozás feltétele a megszerzett oklevél bemutatása. Az oklevéligazolás csak a felvételi eljárásban való részvételre jogosít.

Azonban önmagában egy alapképzésen szerzett végzettség nem elég ahhoz, hogy felvételt nyerjetek az általatok kiválasztott mesterszakra. Minden mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményében megtalálható, hogy a felvételhez mely alapképzésen szerzett ismeretek fogadhatók el előzményként. Ezeket a követelményeket tartalmazó miniszteri közleményt itt találjátok.

A mesterképzések bemeneti követelményeit ebben a táblázatban nézhetitek meg.

Az előzményként elfogadott alapképzési szakok lehetnek:

  • teljes kreditérték beszámításával figyelembe vehetők,
  • a korábbi tanulmányok során megszerzett ismeretek alapján elsősorban számításba vehető azon szakok, amelyeken szerzett ismeretek megfelelő feltételt biztosítanak a mesterképzésbe való belépéshez. Az előtanulmányok elfogadásáról a felsőoktatási intézmény dönt!

Kreditérték beszámítása

Ha olyan szakon szereztek oklevelet, amely az adott mesterképzésen teljes kreditérték beszámításával elfogadható, akkor külön vizsgálat nélkül, az okleveletek alapján és a jelentkezéshez szükséges, az intézményi meghirdetésekben meghatározott egyéb dokumentumok benyújtásával jelentkezhettek.

Abban az esetben, ha nem számítják be a teljes kreditértéket, akkor a mesterképzést meghirdető felsőoktatási intézmény kreditelismerési eljárásban vizsgálja meg, hogy az adott mesterképzési szakra történő belépéshez a korábban megszerzett kreditjeitekből mennyi szakterületi kredit ismerhető el.

Ha csak az előírt minimális szakterületi kreditszámmal rendelkeztek, akkor is felvételt nyerhettek, de a szükséges és a minimális kreditszám különbözetét a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, az első két félévben meg kell szereznetek.

Ha a korábbi tanulmányaitok alapján nem ismerhető el a képzési és kimeneti követelményekben minimálisan meghatározott szakterületi kredit, akkor nem nyerhettek besorolást és felvételt az adott mesterképzési szakra.

Mivel a kreditelismerési eljárás a felsőoktatási intézmények hatáskörébe tartozik, ezért bővebb információkat attól az intézménytől lehet kérni, ahova felvételizni szeretnétek.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.