Tanulmányi, érettségi és többletpontok - mutatjuk, miből állnak össze a felvételi pontjaitok

Bár hivatalosan még nem értek véget a szóbeli érettségik, már több ezren vannak, akik végeztek és megkapták a bizonyítványukat, így már nincs más hátra, mint várni a felvételi ponthatárokat.

  • Székács Linda

Az elmúlt időszakban több változás is történt nem csak a 2024-es, de az idei felsőoktatási felvételit illetően is. Ami viszont nem változott, hogy az alap- és osztatlan képzésekre, továbbá a felsőoktatási szakképzésekre való bekerüléshez a felvételi összpontszámot idén is a már ismert 400+100 pontos pontszámítási rendszerben számítják.

Ezt a

  • a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), és
  • az érettségi pontok (maximum 200 pont),
  • kizárólag szakképzettség és szakképesítés során tett szakmai vizsga eredménye alapján számított pont (maximum 400 pont),
  • gyakorlati vizsga (400 pont),
  • valamint a többletpontok (maximum 100 pont)

tehetik ki attól függően, hogy pontosan milyen képzésre jelentkeztetek.

Mivel a központilag meghatározott minimumponthatár idén megszűnt, vannak szakok, amikre az eddigi 280 pontos határ alatt is bekerülhettek. Azt viszont ne felejtsétek el, hogy az egyetemek továbbra is húzhattak minimumponthatárt bizonyos karok és képzések esetében, így ezekre érdemes lehet odafigyelnetek. A jelentkezésetek továbbá függhet az intézmények által megadott kapacitásszám és a jelentkezők számától is, amiről korábban ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Ne ijedjetek meg, ha az E-felvételi rendszerében jelenleg nulla, vagy esetleg gyanúsan kevés pontot láttok, hiszen ezek számolása és a dokumentumok feltöltése folyamatos. Könnyen lehet, hogy a végleges pontszámotok csak az elkövetkezendő hetekben jelenik meg a rendszerben.

Azt, hogy a ponthatárokat idén mikor hirdetik ki, itt nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.