Tanulmányi, érettségi és többletpontok - mutatjuk, miből állnak össze a felvételi pontjaitok

Bár hivatalosan még nem értek véget a szóbeli érettségik, már több ezren vannak, akik végeztek és megkapták a bizonyítványukat, így már nincs más hátra, mint várni a felvételi ponthatárokat.

  • Székács Linda

Az elmúlt időszakban több változás is történt nem csak a 2024-es, de az idei felsőoktatási felvételit illetően is. Ami viszont nem változott, hogy az alap- és osztatlan képzésekre, továbbá a felsőoktatási szakképzésekre való bekerüléshez a felvételi összpontszámot idén is a már ismert 400+100 pontos pontszámítási rendszerben számítják.

Ezt a

  • a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), és
  • az érettségi pontok (maximum 200 pont),
  • kizárólag szakképzettség és szakképesítés során tett szakmai vizsga eredménye alapján számított pont (maximum 400 pont),
  • gyakorlati vizsga (400 pont),
  • valamint a többletpontok (maximum 100 pont)

tehetik ki attól függően, hogy pontosan milyen képzésre jelentkeztetek.

Mivel a központilag meghatározott minimumponthatár idén megszűnt, vannak szakok, amikre az eddigi 280 pontos határ alatt is bekerülhettek. Azt viszont ne felejtsétek el, hogy az egyetemek továbbra is húzhattak minimumponthatárt bizonyos karok és képzések esetében, így ezekre érdemes lehet odafigyelnetek. A jelentkezésetek továbbá függhet az intézmények által megadott kapacitásszám és a jelentkezők számától is, amiről korábban ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Ne ijedjetek meg, ha az E-felvételi rendszerében jelenleg nulla, vagy esetleg gyanúsan kevés pontot láttok, hiszen ezek számolása és a dokumentumok feltöltése folyamatos. Könnyen lehet, hogy a végleges pontszámotok csak az elkövetkezendő hetekben jelenik meg a rendszerben.

Azt, hogy a ponthatárokat idén mikor hirdetik ki, itt nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.