Tanulmányi, érettségi és többletpontok - mutatjuk, miből állnak össze a felvételi pontjaitok

Bár hivatalosan még nem értek véget a szóbeli érettségik, már több ezren vannak, akik végeztek és megkapták a bizonyítványukat, így már nincs más hátra, mint várni a felvételi ponthatárokat.

  • Székács Linda

Az elmúlt időszakban több változás is történt nem csak a 2024-es, de az idei felsőoktatási felvételit illetően is. Ami viszont nem változott, hogy az alap- és osztatlan képzésekre, továbbá a felsőoktatási szakképzésekre való bekerüléshez a felvételi összpontszámot idén is a már ismert 400+100 pontos pontszámítási rendszerben számítják.

Ezt a

  • a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), és
  • az érettségi pontok (maximum 200 pont),
  • kizárólag szakképzettség és szakképesítés során tett szakmai vizsga eredménye alapján számított pont (maximum 400 pont),
  • gyakorlati vizsga (400 pont),
  • valamint a többletpontok (maximum 100 pont)

tehetik ki attól függően, hogy pontosan milyen képzésre jelentkeztetek.

Mivel a központilag meghatározott minimumponthatár idén megszűnt, vannak szakok, amikre az eddigi 280 pontos határ alatt is bekerülhettek. Azt viszont ne felejtsétek el, hogy az egyetemek továbbra is húzhattak minimumponthatárt bizonyos karok és képzések esetében, így ezekre érdemes lehet odafigyelnetek. A jelentkezésetek továbbá függhet az intézmények által megadott kapacitásszám és a jelentkezők számától is, amiről korábban

ebben a cikkünkben

írtunk bővebben.

Ne ijedjetek meg, ha az E-felvételi rendszerében jelenleg nulla, vagy esetleg gyanúsan kevés pontot láttok, hiszen ezek számolása és a dokumentumok feltöltése folyamatos. Könnyen lehet, hogy a végleges pontszámotok csak az elkövetkezendő hetekben jelenik meg a rendszerben.

Azt, hogy a ponthatárokat idén mikor hirdetik ki,

itt nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.