Tanulmányi, érettségi és többletpontok - mutatjuk, miből állnak össze a felvételi pontjaitok

Bár hivatalosan még nem értek véget a szóbeli érettségik, már több ezren vannak, akik végeztek és megkapták a bizonyítványukat, így már nincs más hátra, mint várni a felvételi ponthatárokat.

  • Székács Linda

Az elmúlt időszakban több változás is történt nem csak a 2024-es, de az idei felsőoktatási felvételit illetően is. Ami viszont nem változott, hogy az alap- és osztatlan képzésekre, továbbá a felsőoktatási szakképzésekre való bekerüléshez a felvételi összpontszámot idén is a már ismert 400+100 pontos pontszámítási rendszerben számítják.

Ezt a

  • a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), és
  • az érettségi pontok (maximum 200 pont),
  • kizárólag szakképzettség és szakképesítés során tett szakmai vizsga eredménye alapján számított pont (maximum 400 pont),
  • gyakorlati vizsga (400 pont),
  • valamint a többletpontok (maximum 100 pont)

tehetik ki attól függően, hogy pontosan milyen képzésre jelentkeztetek.

Mivel a központilag meghatározott minimumponthatár idén megszűnt, vannak szakok, amikre az eddigi 280 pontos határ alatt is bekerülhettek. Azt viszont ne felejtsétek el, hogy az egyetemek továbbra is húzhattak minimumponthatárt bizonyos karok és képzések esetében, így ezekre érdemes lehet odafigyelnetek. A jelentkezésetek továbbá függhet az intézmények által megadott kapacitásszám és a jelentkezők számától is, amiről korábban ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Ne ijedjetek meg, ha az E-felvételi rendszerében jelenleg nulla, vagy esetleg gyanúsan kevés pontot láttok, hiszen ezek számolása és a dokumentumok feltöltése folyamatos. Könnyen lehet, hogy a végleges pontszámotok csak az elkövetkezendő hetekben jelenik meg a rendszerben.

Azt, hogy a ponthatárokat idén mikor hirdetik ki, itt nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.