A nyelvtudás mára elengedhetetlen, ebben az időszakban azonban az érettségizőknek az olyan praktikus információk sem haszontalanok, amik az élő idegennyelv érettségik formai kereteiről szólnak. (Azért hangsúlyozzuk, hogy élő, mert például a latin érettségi – igen, ilyen is létezik és szoktak is belőle vizsgázni – más szabályokkal működik.) Vegyük tehát számba a legfontosabb tudnivalókat!

Mikből áll a vizsga?

Írásbeliből és szóbeliből. Az írásbeli összesen négy részből. Ezek

• az olvasott szöveg értése,
• a nyelvhelyesség,
• a hallott szöveg értése
• és az íráskészség, azaz a szövegalkotás.

A szóbeli nincs időben külön felosztva, de az is három részből áll.

Mit kérnek tőlem az olvasottszöveg-értésnél?

Az olvasott szöveg értésénél a leírás szerint a cél, hogy kiderüljön: a mindennapokban is előforduló különböző szövegeket mélységében meg tudsz-e érteni. Így felmérik, hogy a szövegben – a megfelelő stratégiával dolgozva – meg tudod-e érteni a gondolatmenet lényegét, a véleményeket és az érvelést legalább nagy vonalakban és kiszűrni a szükséges részinformációkat.

Itt jellemzően – a leírás alapján – autentikus, vagy csak kissé szerkesztett, rövid és világos, elvileg a korosztályi élettapasztalatnak és érdeklődésnek megfelelő, hétköznapi nyelvezetű szövegeket használnak. Mint például használati utasítások, menetrendek, hirdetések, újságcikkek, levelek, ismeretterjesztő vagy modern szépirodalmi szövegek.

Itt lehet például feleletválasztás, igaz-hamis kérdés, összepárosítás, csoportosítás, kiemelt részek helyének az azonosítása, sorba állítása, kiegészítés, illetve rövidebb választ igénylő kérdések is.

Ez a rész 3-4 szövegből és ugyanennyi feladatból, összesen 25-30 elemből áll. Előfordulhat olyan is, hogy egy-egy feladaton belül nem egy hosszabb, hanem több rövidebb szöveget fogsz találni, például elemzendő apróhirdetéseket. Akárhogy is, a szövegek 1000-1200 szavasak lesznek.

Mire számítsak a nyelvhelyességnél?

Itt elsősorban arra kíváncsiak, megvan-e a szókincsed, ismered-e az adott nyelv nyelvtanját, a szavak, kifejezések pontos jelentését (beleértve azok árnyalatait), illetve kommunikációs használatát. A lényeg tehát, hogy a gyakran használt szerkezeteket, formákat fel tudd ismerni, ki tudd egészíteni és létre tudj hozni ilyeneket.

A szövegeknél az előzőhöz hasonló merítésből válogatnak, itt a leírás példákat nem hoz, de a tavalyi angol érettségi ezen részében volt például újságcikk egy Guinness-rekorderről, egy vicc az ajándékvásárlásról és egy szöveg az M&M’s történetéről. Itt előfordulhat hiányzó részek kiválasztása négy lehetőség közül, illetve hiányos szövegek kiegészítése önállóan vagy megadott szókészletből, kiemelt mondatrészek helyének azonosítása, megadott szavak (vagy ragozott-képzett változatuk) beillesztése a szövegbe, illetve a szöveg átalakítása megadott szempontok alapján. A feladatsor 3-4 feladatból, 20-25 elemből áll a felhasznált szövegek együttes terjedelme 500-600 szó.

Fontos elmondani, hogy itt az összes feladat a megadott szövegre épül!

Mit néznek a hallott szövegnél?

Hogy megérted-e a jellemző vagy a használatostól csak kicsit eltérő anyanyelvi beszédet.

Emellett, ahogyan több helyen, itt is kiemelik a hivatalos leírásban, hogy szempont, hogy a feladat céljainak megfelelő stratégiával tudsz-e dolgozni (ez a gyakorlatban nagyjából azt jelenti, hogy előre átnézed, mire kell figyelni a szöveg hallgatása közben, mi az, amit a számos elhangzó információ közül kérdeznek). Így meg kell értened az elhangzottak lényegét, követni a gondolatmenetét és megérteni konkrétumokat, információkat belőle.

A szöveg jellemzően autentikus, a korosztályhoz igazított, anyanyelvi beszélők között elhangzó, kifogástalan hangminőségű (ha a lejátszó is úgy akarja), nem indokolatlanul hosszú, hétköznapi nyelvezetű, normális tempójú és az általános kiejtéshez áll közel.

Ezek lehetnek például pályaudvaron, repülőtéren, áruházban bemondott közlemények, üzenetrögzítők, menetrendek, nyitvatartások vagy más rögzített telefonos szövegek, nyilvános helyeken elhangzó utasítások, rádiós és más médiás hírek, reklámok, időjárás-jelentések, beszélgetések, interjúk és más műsorrészletek, ismeretterjesztő szövegek, beszámolók és ehhez hasonló bejátszások.

Ezekből készíthetnek feleletválasztós, igaz-hamis feladatokat, olyanokat, ahol egymáshoz kell rendelni embereket és kijelentéseiket vagy képeket a szöveghez, illetve amelyben meg kell állapítanod események időbeli sorrendjét. Lehet olyan, hogy táblázatokat, űrlapokat kell kitöltened, kiegészítened a hiányos mondatokat, kijavítanod a ténybeli hibákat vagy „egyszerűen” rövid válaszos kérdések. A feladatsor 2-3 szövegből és ugyanennyi feladatból, illetve 20-25 elemből áll és egy hosszabb helyett itt is előfordulhat több rövidebb szöveg.

Na és az íráskészség mi fán terem?

Nem meglepő módon itt arra kíváncsiak, tudsz-e írni, színvonalas szöveget alkotni az adott nyelven, ez szövegalkotás mellett kommunikációs feladatmegoldást is jelent. Nézik, hogy az ember meg tudja-e oldani az elérni kívánt kommunikációs célokat, tud-e írni szövegeket egy megadott témáról, kifejezni a véleményét, meglévő szókincsét változatosan használni (értsd: a legáltalánosabb jelzők és a gyakran használt szavak helyett tarts észben néhány frappáns szinonímát!), a szöveget jól felépíteni (egyszerűen szólva: legyen eleje, közepe, vége, induljon el valahonnan és jusson el valahová) és tagolni, a logikai nyelvi eszközöket is használni, megfelelő stílust és hangnemet alkalmazni (például hivatalos vagy éppen baráti), tartani a formai sajátosságokat (például levélnél), illetve természetesen jó helyesírással és nyelvhelyességgel tenni mindezt (magyarul érdemes nagyon eszünkbe vésni azt az egy pár nehezen betűzhető szót, amit eddig rendre elrontottunk). Illetve ezek a szövegek ideális esetben célzottak és érthetők.

Konkrétan ez a következőket jelenti: rövid személyes közlés, például üzenet, napló- vagy blogbejegyzés; internetes komment, e-mail, hivatalos- vagy magánlevél vagy meghívó. Ilyenkor ugyanis egy konkrét kommunikációs helyzetet teremtenek, abba kell beleillenie a szövegednek, illetve egy konkrét célt kell elérnie, illetve passzolnia kell a megadott témához és az író és a címzett közötti viszonyhoz (például nem mindegy, hogy főnök vagy családtag), ez alapján kell megalkotni a stílust.

A feladatok közt ott lehet a megadott szituációban és szempontok szerinti szöveg megírása, illetve a szöveges segédanyagok – mint feljegyzések, levelek, üzenetek, cikkek, hozzászólások, hirdetések stb. – alapján vagy képi segédanyagokat – mint képek, ábrák, táblázatok, grafikonok stb. – segítségül hívva megalkotott szövegek. Ez a rész két feladatból áll, az első a rövidebb, ahol a segédanyagokra reagálva kell három irányító szempont mentén szöveget alkotni, a második pedig a hosszabb, ahol leíró, a véleményedet kifejtő írást kell összerakni négy irányító szempont szerint.

Mennyi időm lesz minderre?

Az írásbelire összesen 180 perc, azaz három óra. Az olvasott szöveg értésére kereken egy óra, ezt követően a nyelvhelyességre fél óra, amit negyedórás szünet követ. Ezután ismét félórás hallott szöveg értése blokk következik, majd a sor egy órás íráskészség résszel zárul. A szóbeli vizsga pedig negyedóra hosszú lesz.

Hány pontot tudok összeszedni?

150-et. Az írásbelin összesen 117-et, ebből

• az olvasott szöveg értésére 33-at,
• a nyelvhelyességre 18-at,
• a hallott szöveg értésre 33-at
• és az íráskészségre ugyancsak 33-at kaphattok.

A szóbelin pedig szintén 33-at, így áll össze a maximum 150 pont.

Vagy, ha így jobban átlátod, mutatjuk táblázatos formában is:

Igen, de csak a szövegalkotáshoz, azaz a negyedik részhez, mégpedig nyomtatott szótárat, amelyet nektek kell vinnetek. Ez lehet egy- és kétnyelvű is. (Emellett a hallottszöveg–értéshez az iskola biztosítja a hanganyag lejátszásához a CD-lejátszót, ezzel nektek nincs külön teendőtök.)

És mi a helyzet a szóbelikkel?

Itt tételt kell húznod, ezen rajta lesz az összes feladat. Ennek a kidolgozásához már nincs felkészülési idő, a végiggondolásához úgy fél perced azért lesz. Értelemszerűen itt a cél, hogy megnézzék: tudsz-e az adott nyelven kommunikálni szóban. Itt is lesznek megadott helyzetek, ahol megadott szándék szerint kell beszélni, konkrét témáról szóló beszélgetésben résztvenni, elkezdeni, fenntartani és befejezni azt. Része az improvizáció is értelemszerűen, fontos a folyékony és érthető beszéd és a hihető beszámolók előadása.

Mindennek konkrétan három része lesz:

• beszélgetés,
• szerepjáték,
• segédanyagokkal önálló témakifejtés.

Kezdésnek az elsőnél hozzád, a környezetedhez, a mindennapjaidhoz kapcsolódó kérdésekre kell válaszolni, egy témában. (Így érdemes ezeket végiggondolnod a célnyelven, hiszen itt tartalmilag nemigen kell improvizálnod, ellenben nyilván hajlamosak vagyunk önmagunkról elsősorban az anyanyelvünkön gondolkodni, szóval érdemes megbizonyosodni róla, hogy a ránk jellemző tulajdonságoknak, amiket magyarul elmondanánk, mindnek tudjuk-e a megfelelőjét!) Itt még nincs tétel.

A szerepjátéknál jön a már emlegetett szituáció, interakciót kell folytatnod, reagálni, visszakérdezni. A harmadik, a kifejtés pedig a véleményed összefoglalása egy hétköznapi témában, szóbeli vagy képi segédanyagokat felhasználva (valamilyen formában érdemes utalni ezekre mindenképpen a szövegben, ha elsőre nem is tűnik annyira hasznos forrásnak, akkor is apropónak jó lehet!). Ez a gyakorlatban vagy két kép és megadott irányító szempontok, vagy csak ez utóbbiak alapján való beszédet jelent. A támpontok egyszerre a barátaid és az ellenségeid: segítenek is, de meg is akadályozzák, hogy csak előre betanult szövegeket adj elő. Ha kell, a vizsgáztató bele is kérdezhet. A tételek tíz témakört fednek le, a tételsor tizedét frissíteni szokták.

A témakörök részletes leírásait a vizsgakövetelményekről szóló dokumentumban találjátok, további részleteket pedig ide kattintva. Az angol íráskészséges feladatokhoz tippeket találtok még itt, a középszintű töri érettségiről szóló cikkünket itt, a matekról itt, a magyarról pedig itt találjátok.