Indul az érettségi felkészülés: itt találjátok a korábbi évek idegen nyelvi feladatsorait

Angolból, németből, vagy esetleg más idegen nyelvből érettségiztek? Semmi pánik, tudjuk, hogyan készülhettek fel a lehető legjobban a közelgő megmérettetésre!

  • Székács Linda

Az érettségi vizsgák részét képezi legalább egy kötelező idegen nyelvi érettségi. Ez leggyakrabban az angol vagy a német, de érettségizhettek olaszból, spanyolból, oroszból vagy akár ritkább, távol-keleti nyelvekből is.

Ahhoz, hogy tökéletesen elsajátítsatok egy nyelvet és jól sikerüljön az érettségitek, vagy akár nyelvvizsgát szerezzetek, muszáj rengeteget gyakorolnotok nem csak az érettségi vizsgák előtt néhány hónappal vagy 1-2 évvel, hanem folyamatosan. Ehhez tökéletes elfoglaltságot nyújthatnak nektek a korábbi évek érettségi feladatsorai, hiszen a legtöbb nyelvi vizsga ugyanazokból a modulokból áll; szövegértési, hallott szövegértési, nyelvtani és szövegalkotási feladatokból.

Ha májusban angolból érettségiztek, a korábbi évek feladatsorait közép és emelt szinten is eléritek, ha ide kattintotok. Az Oktatási Hivatal szintek szerint osztályozza a korábbi évek feladatlapjait, ezért jól elkülönítve tudtok keresgélni akkor is, ha közép, és akkor is, ha emelt szinten érettségiztek. Érdemes a legutóbbi, 2022-es őszi vagy tavaszi érettségi feladatsoraival kezdenetek és időrendben visszafelé haladnotok, hogy ne bonyolódjatok bele abba, melyik feladatlapokat oldottátok már meg. Itt tudtok keresgélni akkor is, ha németből, vagy bármilyen más idegen nyelvből érettségiztek, a feltöltött feladatsorok mellett pedig a megodókulcsokat is megtaláljátok, amiknek segítségével ellenőrizni tudjátok a kitöltött feladatlapjaitokat.

Oké, de hogy kezdjek neki?

Mint ahogy fentebb már említettük, az idegen nyelvi érettségik négy részből állnak. A feladatlapok megoldására középszinten összesen 180 percetek van, ezt az időt azonban nem egyben, hanem részvizsgánként, rövid szünetekkel tagolva kapjátok meg.

A vizsga első feladatrésze mindig a szövegértés, melynek megoldására összesen 60 percet kaptok. Itt többnyire 3-4 feleletválasztós, igaz-hamis vagy rövid választ igénylő, esetleg lyukas szöveges feladatot kell teljesítenetek. Ha ezzel megvagytok, a feladatlapokat beszedik és egy rövid szünetet követően 30 percet kaptok a nyelvhelyességi, majd 30 percet a hallott szövegértés feladatok megoldására, végül pedig újabb 60 percet az íráskézség feladatokra, ahol a legtöbb esetben hivatalos vagy baráti levelet kell írnotok. Ugyanígy zajlanak az emelt szintű nyelvi érettségik is, mindössze annyi a különbség, hogy annak megoldására összesen 240 percet kaptok, az extra időt pedig a szövegértés, nyelvhelyesség és íráskészség feladatlapok megoldására használhatjátok fel.

Amikor gyakoroltok, érdemes tehát sorrendben haladnotok és telefonnal vagy órával mérnetek, hogy mennyi idő alatt tudjátok megoldani az adott feladatlapokat. Ha elsőre nagyon fárasztónak és soknak érzitek, hogy 180 vagy 240 percen keresztül foglalkozzatok a teljes vizssgával, szétbonthatjátok a gyakorlást egyes vizsgarészekre is, az érettségi közeledtével azonban már érdemes lesz rászánnotok egy-két délelőttötöket vagy délutánotokat a teljes feladatsor megoldására, hogy szokjátok a kompex vizsga hosszúságát.

Az íráskészség feladat megoldásánál egyébként akár szótárt is használhattok, de figyeljetek, hogy ne veszítsetek vele túl sok időt.

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.