Emelt szintű nyelvi érettségi vagy nyelvvizsga? Mutatjuk, melyik éri meg jobban

Hamarosan indul a 2023-as egyetemi-főiskolai felvételi, lassan kezdődik az érettségi jelentkezési időszaka is - vagyis minden felvételizőnek el kell kezdenie a taktikázást a pontokkal. Mutatjuk, mikor éri meg emelt szintű nyelvi érettségit tenni, és mikor éri meg inkább a nyelvvizsga.

  • Eduline

Arról már sokszor írtunk, hogy egy átalakul a felvételi jövőre - bár a hivatalos tájékoztató még nem jelent meg, azt már most lehet tudni, hogy az emelt szintű érettségi sok szakon már nem lesz kötelező, és a "központi" minimumponthatárt is törlik. A pontszámítási szabályok viszont nem változnak.

Így aztán most is fontos a kérdés, hogy mikor érdemes az emelt szintű nyelvi érettségi helyett nyelvvizsgát tenni, hogyan szerezhettek minél több felvételi pontot a nyelvtudásotokkal, és mire kell még figyelnetek, ha a nyelvvizsga-bizonyítványotokat szeretnétek pluszpontokra váltani.

Mennyit ér a nyelvtudás?

A felsőoktatási felvételin a maximális 100 többletpontból maximum 40-et szerezhettek meg nyelvvizsgákkal. Egy középfokú nyelvvizsgáért 2023-ban is 28 pont jár, egy felsőfokú pedig 40 pontot ér, viszont összességében 40 pontnál nem kaphattok többet, hiába van több közép- vagy felsőfokú bizonyítványotok.

Ha emelt szinten érettségiztek, 50 többletpontot kaphattok, ha teljesítitek a követelményeket (azaz az emelt szintű vizsgátok beszámít az érettségi pontokba, és legalább 45 százalékos az eredményetek). Ha idegen nyelvből választjátok az emelt szintű érettségit, akkor egy kicsit más a helyzet. Ha a vizsgátok eredménye

  • legalább 60 százalékos, középfokú (B2), komplex típusú,
  • ha 40-59 százalékos, alapfokú (B1), komplex típusú,

államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak számít. De itt jön a csavar a történetben: bár az emelt szintű érettségi ebben az esetben nyelvvizsgát "ér", csak 50 pluszpontot kaptok majd.

Nagyon fontos ugyanis, hogy ha egy idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsga alapján is jogosultak lennétek többletpontra, azt csak az egyikért, a számotokra kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapjátok meg.

Akkor melyik éri meg jobban?

Erre nincs egzakt válasz. Előszöris azt kell megnéznetek, hogy általatok kiszemelt szakon milyen tárgyakat számítanak be az érettségi pontokba - itt a lista -, esetleg kell-e emelt szintű nyelvi érettségi.

Ha azon agyaltok, emelt szint legyen vagy nyelvvizsga, akkor azt is érdemes számításba venni, hogy az érettségi időszak előtt (vagy alatt) képesek lesztek-e felkészülni egy plusz vizsgára, illetve fel tudtok-e készülni az emelt szintű érettségire. A választás előtt érdemes megnézni a Magyarországon akkreditált nyelvvizsgákat, a feladataikat és azt, hogy mennyibe kerül egy nyelvvizsga.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.