Hamarosan indul a 2023-as egyetemi-főiskolai felvételi, lassan kezdődik az érettségi jelentkezési időszaka is - vagyis minden felvételizőnek el kell kezdenie a taktikázást a pontokkal. Mutatjuk, mikor éri meg emelt szintű nyelvi érettségit tenni, és mikor éri meg inkább a nyelvvizsga.
Arról már sokszor írtunk, hogy egy átalakul a felvételi jövőre - bár a hivatalos tájékoztató még nem jelent meg, azt már most lehet tudni, hogy az emelt szintű érettségi sok szakon már nem lesz kötelező, és a "központi" minimumponthatárt is törlik. A pontszámítási szabályok viszont nem változnak.
Így aztán most is fontos a kérdés, hogy mikor érdemes az emelt szintű nyelvi érettségi helyett nyelvvizsgát tenni, hogyan szerezhettek minél több felvételi pontot a nyelvtudásotokkal, és mire kell még figyelnetek, ha a nyelvvizsga-bizonyítványotokat szeretnétek pluszpontokra váltani.
Mennyit ér a nyelvtudás?
A felsőoktatási felvételin a maximális 100 többletpontból maximum 40-et szerezhettek meg nyelvvizsgákkal. Egy középfokú nyelvvizsgáért 2023-ban is 28 pont jár, egy felsőfokú pedig 40 pontot ér, viszont összességében 40 pontnál nem kaphattok többet, hiába van több közép- vagy felsőfokú bizonyítványotok.
Ha emelt szinten érettségiztek, 50 többletpontot kaphattok, ha teljesítitek a követelményeket (azaz az emelt szintű vizsgátok beszámít az érettségi pontokba, és legalább 45 százalékos az eredményetek). Ha idegen nyelvből választjátok az emelt szintű érettségit, akkor egy kicsit más a helyzet. Ha a vizsgátok eredménye
államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak számít. De itt jön a csavar a történetben: bár az emelt szintű érettségi ebben az esetben nyelvvizsgát "ér", csak 50 pluszpontot kaptok majd.
Nagyon fontos ugyanis, hogy ha egy idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsga alapján is jogosultak lennétek többletpontra, azt csak az egyikért, a számotokra kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapjátok meg.
Akkor melyik éri meg jobban?
Erre nincs egzakt válasz. Előszöris azt kell megnéznetek, hogy általatok kiszemelt szakon milyen tárgyakat számítanak be az érettségi pontokba - itt a lista -, esetleg kell-e emelt szintű nyelvi érettségi.
Ha azon agyaltok, emelt szint legyen vagy nyelvvizsga, akkor azt is érdemes számításba venni, hogy az érettségi időszak előtt (vagy alatt) képesek lesztek-e felkészülni egy plusz vizsgára, illetve fel tudtok-e készülni az emelt szintű érettségire. A választás előtt érdemes megnézni a Magyarországon akkreditált nyelvvizsgákat, a feladataikat és azt, hogy mennyibe kerül egy nyelvvizsga.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
