Öt fontos kérdés és válasz az idei pótfelvételivel kapcsolatban

Alig indult el, a héten véget is ér a 2022-es pótfelvételi jelentkezési időszaka. Ha még nem tettétek meg, augusztus 5-ig adhatjátok be a jelentkezési lapot - összeszedtük a legfontosabb szabályokat.

  • Csik V

Kik jelentkezhetnek a 2022-es pótfelvételire?

Akkor adhatjátok be a jelentkezéseteket az idei pótfelvételin, ha sehova nem jelentkeztetek az általános felvételieljárásban vagy jelentkeztetek, de nem kerültetek be egyetlen egyetemre sem. Erről bővebben itt olvashattok.

Milyen képzésekre jelentkezhettek?

A pótfelvételin – néhány kivételtől eltekintve – csak önköltséges képzéseket indítanak. Az intézményenként meghirdetett képzések teljes listáját és a hozzájuk kapcsolódó fontos tudnivalókat itt, az ingyenes képzéseket pedig itt találjátok.

Hány képzést jelölhettek meg?

Fontos, hogy a pótfelvételin nem jelölhettek meg több helyet – csak egyetlen egyetem, egyetlen képzésére jelentkezhettek. Persze a két képzési forma megjelölése - fizetős vagy állmis - most is egynek számít.

Meddig kell csatolni a dokumentumokat?

A jelentkezési kérelemhez csatolandó dokumentumokat a jelentkezési kérelemmel együtt kell feltölteni 2022. augusztus 5-ig. Ne feledjétek, nincs külön hiánypótlási időszak.

Milyen ponthatárokra kell számítanotok?

A pótfelvételin a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak a 2022. július 21-én meghatározott ponthatároknál. Amennyiben az adott képzés eddig nem indult önköltséges finanszírozási formában vagy egyáltalán nem indították az általános felvételi időszakban, a ponthatár akkor sem lehet alacsonyabb a jogszabályi minimumnál – vagyis alapképzési szakok és osztatlan mesterképzések esetén 280 pontnál, felsőfokú szakképzés esetén 240 pontnál, mesterképzések esetén pedig 50 pontnál.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.