Ma este jönnek a 2022-es felvételi ponthatárai, kövessétek az eseményeket az Eduline-nal!

Csütörtök este hozzák nyilvánosságra a 2022-es felvételi ponthatárait. Az Eduline-on minden infót megtaláltok majd: megmutatjuk például, milyen alap- és osztatlan szakokra, egyetemekre és főiskolákra jelentkeztek idén a legtöbben, tudósítónk pedig folyamatosan beszámol arról, mi történik a budapesti Pont Ott Partin. Este nyolckor jön a lényeg: a ponthatárok.

  • Eduline

Tudósítónk kint lesz a budapesti Pont Ott Partin, ahol idén Alee, Manuel és a Carson Coma is fellép majd, úgyhogy több ezer emberre számítanak a szervezők. Megnézzük, mivel készültek a Pont Ott Partira az egyetemek, felvételizőket kérdezünk majd arról, milyen sms-re számítanak, hol szeretnék kezdeni az őszi szemesztert, és hol ünneplik majd meg a felvételi eredményét.

Este nyolckor pedig jövünk a ponthatárokkal: megnézhetitek majd, hány ponttal lehetett bejutni a legnépszerűbb alap-, osztatlan és mesterszakokra, milyen ponthatárokat húztak a legnagyobb budapesti és vidéki egyetemeken, és változtak-e az előzetes ponthatárok.

A 2022-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok. Kövessetek minket Facebookon is!

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.