Megvan az ELTE legmagasabb ponthatára, 500-ból 475 pont kellett a jogászképzéshez

Rekordot döntött az Eötvös Loránd Tudományegyetem, minden eddiginél többen, 11 355-en kerültek be a képzésekre. A legmagasabb ponthatárt idén is a jogászképzésen húzták, 475 pont kellett az állami ösztöndíjas helyhez.

  • Eduline

A második legmagasabb ELTE-s ponthatár a pszichológia alapszakon született, legalább 452 pontra volt szükségük az állami ösztöndíjas képzésre jelentkezőknek – közölte az Eduline-nal az egyetem.

Hányan kerültek be az ELTE-re?

Rekord született: alapszakra 7 248-an, mesterszakra 2 666-an, osztatlan szakra 1 251-en, felsőoktatási szakképzésre 190-en kerültek be. 9272-en nappali, 1943-an levelező, 140-en esti formában tanulnak majd, az egyetem gólyáinak majdnem 90 százaléka – egészen pontosan 10 021-en – állami ösztöndíjasként.

Itt van a 2022-es ponthatárok teljes listája

A legtöbb, 2174 jelentkezőt a bölcsészkar vette fel, amelyet a Gazdálkodástudományi Kar (2 100 elsőéves), valamint a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1 467 elsőéves) követ. Az ELTE legnagyobb létszámmal induló alap- vagy osztatlan szakjai a

  • jogász (778),
  • a programtervező informatikus (659),
  • a gyógypedagógia (602) és
  • a pszichológia (411).

A mesterszakok közül a legnépszerűbb a

  • vezetés és szervezés (294), ezt követi
  • a pszichológia (274),
  • a pénzügy (167),
  • a marketing (146).

Az egyetemen hagyományosan erősnek számító jogászképzésen 100 állami ösztöndíjas és 678-an önköltséges hallgató kezdhet szeptemberben.

Keleti nyelvek és kultúrák: ezen a szakon tanul majd a legtöbb ELTE-s bölcsész

A bölcsészkaron a legnépszerűbb alapszak a keleti nyelvek és kultúrák (430 felvett), amelynek koreai, japán és kínai szakirányán összesen 378-an kezdhetnek szeptemberben. A második helyen az anglisztika (264 felvett), a harmadik helyen pedig a szabad bölcsészet (225 felvett) áll.

A legnagyobb létszámemelkedést egyébként a Gazdaságtudományi Kar érte el: háromszázzal több jelentkező jutott be a szakokra, mint tavaly, az alapszakokon például 42 százalékos volt a növekedés.  Pedig közben a felvettek pontátlaga is magasabb lett, idén már 442 pont feletti.

Új és angol nyelvű szakok

Az ELTE új képzései közül a logopédia mesterszak (Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar) 18 hallgatóval, a geoinformatika mesterszak (Informatikai Kar) 4 hallgatóval indul szeptemberben. Népszerű az idén először meghirdetett gyermekkultúra mesterszak (Tanító- és Óvóképző Kar), amely 94 hallgatóval indul.

Népszerűek az angol nyelvű képzések (7 alap- és 17 mesterszak). Míg 2018-ban csak 134-en kezdték meg a tanulmányaikat ilyen képzéseken, idén már 628-an. Az angol nyelvű képzések közül a legkeresettebb alapszak a nemzetközi gazdálkodás (236), a nemzetközi tanulmányok (120) és a szociológia (66), a mesterszakok közül a biológus (66) szakot emelte ki az egyetem közleménye.

A legtöbben angoltanárnak készülnek
Osztatlan tanárszakokat idén az egyetem 331-féle párosításban hirdetett meg, emellett közel 100 tanári mesterképzésből választhattak a jelentkezők. Ezeken a képzéseken összesen 640-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben, közülük 473-an osztatlan tanárszakon. A legtöbben angoltanárnak (230), történelemtanárnak (144) és magyartanárnak (123) készülnek.

Az ELTE szombathelyi campusán idén szeptemberben 717-en kezdhetik meg tanulmányaikat.  Gazdaságtudományok területen két felsőoktatási szakképzésre, három alapszakra és egy mesterszakra összesen 157 jelentkező, pedagógusképzésre 171-en, informatikai képzésekre 74-en kerültek be. A pszichológia alapszak 74 fővel indul, a programtervező informatikus pedig 50-nel.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.