Megvan az ELTE legmagasabb ponthatára, 500-ból 475 pont kellett a jogászképzéshez

Rekordot döntött az Eötvös Loránd Tudományegyetem, minden eddiginél többen, 11 355-en kerültek be a képzésekre. A legmagasabb ponthatárt idén is a jogászképzésen húzták, 475 pont kellett az állami ösztöndíjas helyhez.

  • Eduline

A második legmagasabb ELTE-s ponthatár a pszichológia alapszakon született, legalább 452 pontra volt szükségük az állami ösztöndíjas képzésre jelentkezőknek – közölte az Eduline-nal az egyetem.

Hányan kerültek be az ELTE-re?

Rekord született: alapszakra 7 248-an, mesterszakra 2 666-an, osztatlan szakra 1 251-en, felsőoktatási szakképzésre 190-en kerültek be. 9272-en nappali, 1943-an levelező, 140-en esti formában tanulnak majd, az egyetem gólyáinak majdnem 90 százaléka – egészen pontosan 10 021-en – állami ösztöndíjasként.

Itt van a 2022-es ponthatárok teljes listája

A legtöbb, 2174 jelentkezőt a bölcsészkar vette fel, amelyet a Gazdálkodástudományi Kar (2 100 elsőéves), valamint a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1 467 elsőéves) követ. Az ELTE legnagyobb létszámmal induló alap- vagy osztatlan szakjai a

  • jogász (778),
  • a programtervező informatikus (659),
  • a gyógypedagógia (602) és
  • a pszichológia (411).

A mesterszakok közül a legnépszerűbb a

  • vezetés és szervezés (294), ezt követi
  • a pszichológia (274),
  • a pénzügy (167),
  • a marketing (146).

Az egyetemen hagyományosan erősnek számító jogászképzésen 100 állami ösztöndíjas és 678-an önköltséges hallgató kezdhet szeptemberben.

Keleti nyelvek és kultúrák: ezen a szakon tanul majd a legtöbb ELTE-s bölcsész

A bölcsészkaron a legnépszerűbb alapszak a keleti nyelvek és kultúrák (430 felvett), amelynek koreai, japán és kínai szakirányán összesen 378-an kezdhetnek szeptemberben. A második helyen az anglisztika (264 felvett), a harmadik helyen pedig a szabad bölcsészet (225 felvett) áll.

A legnagyobb létszámemelkedést egyébként a Gazdaságtudományi Kar érte el: háromszázzal több jelentkező jutott be a szakokra, mint tavaly, az alapszakokon például 42 százalékos volt a növekedés.  Pedig közben a felvettek pontátlaga is magasabb lett, idén már 442 pont feletti.

Új és angol nyelvű szakok

Az ELTE új képzései közül a logopédia mesterszak (Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar) 18 hallgatóval, a geoinformatika mesterszak (Informatikai Kar) 4 hallgatóval indul szeptemberben. Népszerű az idén először meghirdetett gyermekkultúra mesterszak (Tanító- és Óvóképző Kar), amely 94 hallgatóval indul.

Népszerűek az angol nyelvű képzések (7 alap- és 17 mesterszak). Míg 2018-ban csak 134-en kezdték meg a tanulmányaikat ilyen képzéseken, idén már 628-an. Az angol nyelvű képzések közül a legkeresettebb alapszak a nemzetközi gazdálkodás (236), a nemzetközi tanulmányok (120) és a szociológia (66), a mesterszakok közül a biológus (66) szakot emelte ki az egyetem közleménye.

A legtöbben angoltanárnak készülnek
Osztatlan tanárszakokat idén az egyetem 331-féle párosításban hirdetett meg, emellett közel 100 tanári mesterképzésből választhattak a jelentkezők. Ezeken a képzéseken összesen 640-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben, közülük 473-an osztatlan tanárszakon. A legtöbben angoltanárnak (230), történelemtanárnak (144) és magyartanárnak (123) készülnek.

Az ELTE szombathelyi campusán idén szeptemberben 717-en kezdhetik meg tanulmányaikat.  Gazdaságtudományok területen két felsőoktatási szakképzésre, három alapszakra és egy mesterszakra összesen 157 jelentkező, pedagógusképzésre 171-en, informatikai képzésekre 74-en kerültek be. A pszichológia alapszak 74 fővel indul, a programtervező informatikus pedig 50-nel.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.