Az innovációs minisztérium szerint országszerte tizenöt különböző egyetemen és főiskolán indítanak óvodapedagógusi képzést, sőt a szakot - állami ösztöndíjas formában - a pótfelvételin is meghirdetik. Ennek ellenére évről évre csökken a jelentkezők száma.
"Ki fogja óvni, nevelni a gyermekeinket?" - ezt az írásbeli kérdést tette fel a felsőoktatásért is felelős kulturális minisztériumnak Arató Gergely DK-s országgyűlési képviselő. A minisztérium válaszában azt írta: "stratégiai céljuk", hogy "minél kisebb korban elindulhasson az esélyteremtés", majd hozzátették:
A 2022. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás meghirdetése szerint országos lefedettséggel 15 különböző - állami, egyházi (katolikus, református), közfeladatot ellátó közérdekű alapítványi - fenntartású felsőoktatási intézményben hirdettek óvodapedagógus alapképzést. Az utánpótlás biztosítása érdekében a pótfelvételi eljárásban 2020-tól kezdve az állam több alapképzés közül az óvodapedagógus alapképzés ösztöndíjas formában történő meghirdetését is támogatja.
A minisztérium válaszában azt is kiemeli, hogy 2010 óta az óvodapedagógusok száma közel ezerrel emelkedett.
Hiába az országos lefedettség, ha nincsenek felvételizők
Bár a képzést valóban ennyi egyetem és főiskola indítja, a jelentkezők számának csökkenése megállíthatatlannak tűnik. Idén hatszázzal kevesebben felvételiztek erre a szakra, mint tavaly, és körülbelül feleannyian, mint öt éve. Nem meglepő, hogy a tanév végén több mint 853 óvónői állást hirdetnek, hiszen a bérek – finoman szólva – nem csábítanak tömegeket erre a pályára. Az óvodapedagógusok amúgy is alacsony fizetése ugyanis csak a tizenötödik "ledolgozott" évben emelkedik először – bruttó 6 ezer forinttal.
Idén 2234-en jelentkeztek óvodapedagógus alapszakra - derül ki a friss felvételi statisztikákból. Az elmúlt években folyamatosan csökkent az óvodapedagógusnak készülők száma: idén már csak feleannyi jelentkező van, mint például öt éve, sőt utoljára 2008-ban volt ennél alacsonyabb a felvételizők száma. Ebben az alacsony kezdő fizetések mellett alighanem a felvételi szabályok 2020-as szigorítása is komoly szerepet játszik.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
