Az innovációs minisztérium szerint országszerte tizenöt különböző egyetemen és főiskolán indítanak óvodapedagógusi képzést, sőt a szakot - állami ösztöndíjas formában - a pótfelvételin is meghirdetik. Ennek ellenére évről évre csökken a jelentkezők száma.
"Ki fogja óvni, nevelni a gyermekeinket?" - ezt az írásbeli kérdést tette fel a felsőoktatásért is felelős kulturális minisztériumnak Arató Gergely DK-s országgyűlési képviselő. A minisztérium válaszában azt írta: "stratégiai céljuk", hogy "minél kisebb korban elindulhasson az esélyteremtés", majd hozzátették:
A 2022. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás meghirdetése szerint országos lefedettséggel 15 különböző - állami, egyházi (katolikus, református), közfeladatot ellátó közérdekű alapítványi - fenntartású felsőoktatási intézményben hirdettek óvodapedagógus alapképzést. Az utánpótlás biztosítása érdekében a pótfelvételi eljárásban 2020-tól kezdve az állam több alapképzés közül az óvodapedagógus alapképzés ösztöndíjas formában történő meghirdetését is támogatja.
A minisztérium válaszában azt is kiemeli, hogy 2010 óta az óvodapedagógusok száma közel ezerrel emelkedett.
Hiába az országos lefedettség, ha nincsenek felvételizők
Bár a képzést valóban ennyi egyetem és főiskola indítja, a jelentkezők számának csökkenése megállíthatatlannak tűnik. Idén hatszázzal kevesebben felvételiztek erre a szakra, mint tavaly, és körülbelül feleannyian, mint öt éve. Nem meglepő, hogy a tanév végén több mint 853 óvónői állást hirdetnek, hiszen a bérek – finoman szólva – nem csábítanak tömegeket erre a pályára. Az óvodapedagógusok amúgy is alacsony fizetése ugyanis csak a tizenötödik "ledolgozott" évben emelkedik először – bruttó 6 ezer forinttal.
Idén 2234-en jelentkeztek óvodapedagógus alapszakra - derül ki a friss felvételi statisztikákból. Az elmúlt években folyamatosan csökkent az óvodapedagógusnak készülők száma: idén már csak feleannyi jelentkező van, mint például öt éve, sőt utoljára 2008-ban volt ennél alacsonyabb a felvételizők száma. Ebben az alacsony kezdő fizetések mellett alighanem a felvételi szabályok 2020-as szigorítása is komoly szerepet játszik.
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
