Itt van a tíz legnépszerűbb alapszak ponthatára: több képzéshez 400 feletti, máshoz 280 pont kellett

Nyilvánosságra hozták a 2021-es pótfelvételi ponthatárait. Mutatjuk, milyen ponthatárokat húztak a legnépszerűbb alapszakokon.

  • Eduline

Gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, pszichológia – idén is ezek voltak a legnépszerűbb szakok az egyetemi-főiskolai felvételin. Bár a pótfelvételi jelentkezési adatait még nem hozták nyilvánosságra, valószínűleg a „második körben” is sok diák jelölte meg ezeket a szakokat.

A tíz legnépszerűbb BA/BSc-szak és a pótfelvételi ponthatárai (állami ösztöndíjas, nappali)

gazdálkodási és menedzsment

  • DE: 418 (önköltséges: 388)
  • ELTE: 434 (budapesti képzési helyszín)
  • PTE: 403 (önköltséges: 304)

kereskedelem és marketing

  • BGE: 403 (önköltséges: 283)
  • ÓE: 400 (önköltséges: 280)
  • PE: 440 (önköltséges: 333)

pszichológia

  • PTE: 438 (önköltséges, angol nyelvű)

ápolás és betegellátás

  • SZE: 321 (szülésznő, önköltséges: 321)
  • PTE: 356 (gyógytornász, pécsi képzési helyszín, önköltséges: 356)
  • DE: 294 (ápoló, nyíregyházi képzési helyszín, önköltséges: 294)

mérnökinformatikus

  • DUE: 297 (önköltséges: 297)
  • NJE: 285 (önköltséges: 285)
  • ÓE: 292 (önköltséges: 292)

nemzetközi gazdálkodás

  • ELTE: 418
  • BGE: 407
  • BME: 404

pénzügy és számvitel

  • BGE: 411 (önköltséges: 284)
  • BME: 402 (önköltséges: 353)
  • ELTE: 406 (budapesti képzési helyszín)

programtervező informatikus

  • DE: 380 (önköltséges)
  • EKE: 303 (egri képzési helyszín, önköltséges: 303)
  • ME: 292 (önköltséges: 292)

kommunikáció- és médiatudomány

  • METU: 280 (önköltséges)
  • ELTE: 432 (önköltséges)
  • SZTE: 300 (önköltséges)

gazdaságinformatikus

  • DE: 296 (önköltséges)
  • SZE: 293
  • SZTE: 298 (önköltséges: 298)

Forrás: Oktatási Hivatal

A pótfelvételi ponthatárainak teljes listáját itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.