Ezek alapján először a 2023/2024-es tanév május-júniusi szezonjában vizsgáznak majd a diákok.
Tavaly nyár végén nagyobb felhajtás és komolyabb magyarázat nélkül került bele az augusztus 31-i Magyar Közlönybe a döntés, miszerint 2020. november 30-i hatállyal az eddigi érettségi követelményekről szóló rendelet már nem érvényes, a rendszer megváltozik.
A 2020/2021-es tanévtől ugyanis felmenő rendszerben életbe léptek a módosított Nemzeti alaptanterv (nat) új szabályai. Ezek alapján az 1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben már az új alaptanterv mentén tanulnak, új könyvekből. A tervek szerint a nat-osztályok (azaz, akik szeptemberben kezdik majd a tizediket) lesznek az elsők, akik az új alaptanterv miatt már más követelmények szerint érettségiznek majd.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) friss közleménye szerint mostanra el is készültek a új érettségi részletes vizsgakövetelményei, amelyek egyrészt meghatározzák az új, vagy megváltozott fókuszú tantárgyak - mint a digitális kultúra vagy az állampolgári ismeretek - vizsgaelvárásait, másrészt összefoglalják a projektfeladatokkal kapcsolatos értékelési szempontokat. Az új rendszerben ugyanis az érettségizők minden természettudományos vizsgatárgyból - biológia, kémia, fizika, földrajz - választhatnak projektfeladatot is, amelyet az egyetemi diplomamunkához hasonlóan kell majd megvédeniük.
Megmarad ugyanakkor az érettségi vizsga kétszintű rendszere és a kötelező vizsgatárgyak köre sem változik. Az Emmi a részletes vizsgakövetelmények fontos elemének nevezte, hogy az valamennyi tárgy esetében egyértelműen elhatárolja a középszinthez képest az emelt szintű vizsgán elvárható többlet-ismeretanyagot.
Kiemelték, hogy a végső verzió elkészítése előtt "hosszas és széles körű szakmai viták zajlottak". A Nemzeti Pedagógus Kar, az Országos Nemzetiségi Tanács és más országos szervezetek javaslatai mellett további 1733, főként tanárok és magánszemélyek által megfogalmazott észrevétel érkezett a külön e célra létrehozott online felületen - írták, majd jozzátették, hogy a vizsgakövetelményeket kidolgozó, nagy tapasztalattal rendelkező gyakorló tanárok és mérési szakemberek igyekeztek ezekből minden hasznos és beépíthető javaslatot figyelembe venni.
A megújított részletes követelményekhez az Oktatási Hivatal honlapján mintafeladatsorok is elérhetők lesznek a közeljövőben - olvasható a közleményben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
