Minden, amit a töriérettségi esszéfeladatairól közép- és emelt szinten tudni kell 

Hány esszét kell választanotok a közép- vagy az emelt szintű töriérettségin? Vajon mire érdemes odafigyelni, mikor kiválasztjátok a feladatot, és milyen témák kerülhetnek elő a vizsgán? Összeszedtük a legfontosabb szabályokat és a válaszokat.

  • Csik Veronika

A középszintű írásbeli vizsga szöveges feladataiban két kronológiai szakasz van: ókortól 1849-ig és 1849-től napjainkig. Ezekben a feladatokban néhány összefüggő mondatban vagy hosszabb szövegben kell kifejtenetek a válaszokat - minden feladatnál forrás (szöveg, kép, adat, térkép stb.) segítségével kell majd megválaszolnotok a feltett kérdést.  

Középszinten a feladatsor kétféle típusú kifejtendő feladatot tartalmaz:  

  • két rövid feladatot, ahol kb. 100-130 szóban, egy kb. 12-16 soros szerkesztett szöveget kell írnotok. Ezek egyetemes történelemre vonatkozó feladatotok (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos). 

  • és két hosszú feladatot, amit kb. 210-260 szóban, kb. 26-32 soros szövegben kell megoldani. Ezek a magyar történelemre vonatkoznak, közülük az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos. 

Nagyon fontos, hogy hiába láttok összesen négy esszékérdést, ezek közül kell kettőt választanotok: egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül, egyet pedig a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül.  

A választásnak is szabályai vannak, de mik ezek? 

Ha az általatok választott rövid esszé az 1849 előtti korszakokra vonatkozik, akkor a hosszú esszéteknek az 1849 utáni korszakokra kell vonatkoznia és fordítva. Tehát ha a választott rövid esszé az 1849 utáni korszakokra vonatkozik, akkor a hosszú esszének az 1849 előtti korszakokra kell vonatkoznia. Ne felejtsétek el megjelölni a feladatlapon a választásotokat.  

Milyen esszéfeledatok voltak tavaly? 

Középszinten az egyetemes történelemhez kapcsolt rövid esszéfeladatok egyike a kereszténység születésével volt kapcsolatos, a másikban a második világháború előzményeiről kellett írni. A magyar történelemmel kapcsolatos hosszú feladatiban I. Károly gazdasági reformjaival vagy az 1956-os forradalommal kellett foglalkozni. 

Az emelt szintű feladatokban a rövid esszéknél előkerült az Amerikai Egyesült Államok megalakulása és a gazdasági globalizáció. A hosszú esszéknél az egypárti diktatúra bemutatása az 1947-es választásoktól 1949-ig vagy I. László és Kálmán intézkedései közül lehetett választani. A komplex feladatokban az első világháborút lezáró trianoni és a második világháborút lezáró párizsi béke megkötésének körülményeit, vagy a 15–16. századi magyar történelem közül kellett választani. 

Hogy néz az emelt szintű érettségi?  

Emelt szinten az ókortól 1849-ig és az 1849-től napjainkig kronológiai szakaszoláson kívül, van egy komplex feladat is, amit meg kell oldanotok. Ez a feladat bármi lehet az ókortól napjainkig.  Ugyanúgy, mint középszinten, itt is néhány mondatos vagy hosszabb szöveges választ kell adnotok a források felhasználásának a segítségével.  

Tehát a feladatlap háromféle típusú kifejtendő feladatot tartalmaz:  

  • Rövid feladatot, amelyet kb. 110-130 szóban (kb. 14-18 soros) szerkesztett szövegben kell megoldani.  

  • Hosszú feladatot, amelyet kb. 240-290 szóban (kb. 30-36 soros) szerkesztett szövegben kell megoldani.  

  • Komplex feladatot, amelyet kb. 290-340 szóban (kb. 36-42 soros) szerkesztett szövegben kell megoldani. Ez a feladat lehet például valamely, több korszakon átívelő történelmi probléma bemutatására, vagy azonos korszakban párhuzamosan zajló magyar és egyetemes történelmi események összehasonlítására, vagy két különböző korszak eseményeinek összevetésére. 

Itt is megvan a választás szabálya 

Hat feladatból hármat kell választanotok: egy rövid, egy hosszú és egy komplex feladatot. Ha az általatok választott rövid esszé az 1849 előtti korszakokra vonatkozik, akkor a hosszú esszének az 1849 utáni korszakokra kell vonatkoznia. Ha az általatok választott rövid esszé az 1849 utáni korszakokra vonatkozik, akkor a hosszú esszének az 1849 előtti korszakokra kell vonatkoznia. A választásotokat itt is jelölni kell a feladatlapon. 

A mai matekérettségiről szóló tudósításunkat itt olvashatjátok.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.