Milyen témakörök kerülhetnek el a középszintű töriérettségin? A feladatok hány százaléka vonatkozik a magyar történelemre? Itt vannak a legfontosabb szabályok és feladattípusok az idei írásbeliről.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatója alapján vizsgák közép- és emelt szinten is ugyanúgy vannak felépítve, már ami a témákat illeti: 60%-ban magyar és 40%-ban egyetemes történelmet érintenek a feladatok, illetve a feladatok fele 1848 előtti, a másik fele ’48 utána történelmet kér számon.
Ha ez alapján megnézzük az előző évek feladatsorait, akkor legtöbbször az
Árpád-házi uralkodók, a vegyesházi királyok, a reformkor, dualizmus, Horthy-korszak, Kádár- és Rákosi-korszak került elő. Hiszen ezek mindegyike olyan témakör, ami több aspektusból is megközelíthető, több feladattípus is foglalkozhat velük – mondta korábban az Eduline-nak Badacsonyi Panna, a Studium Generale töriszekciójának vezetője.
Ami az egyetemes történelmet érinti és sokszor előkerül, az a világvallások témaköre, illetve a felvilágosodás, az ipari forradalmak és a hidegháborús konfliktusok – tette hozzá a szekcióvezető. Ezek mind a tesztfeladatokban, mind az esszékérdésekben megjelenhetnek.
A feladatsor egészében ezek az arányok:
Politika-, esemény-, állam, jog- és intézménytörténet kb. 40 %
Társadalom-, életmód-, mentalitás- és művelődéstörténet, munkaügyi alapismeretek kb. 25 %
Gazdaság-, technikatörténet és a környezeti kultúra története, pénzügyi és gazdasági ismeretek kb. 25 %
Eszme- és vallástörténet kb. 10 %
Évszámokat is kérdezhetnek?
Igen, de középszintű érettségin a számon kérhető évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek a kerettantervekben felsorolt évszámokkal, személyekkel, topográfiai adatokkal és fogalmakkal. Sőt, középszinten nagyon kevés évszámot kérdeznek, általában egy darabot – mondta korábban Badacsonyi Panna.
Milyen téma kerül elő szinte mindig?
Az Eduline-nak korábban nyilatkozó szaktanárok szerint a komplex esszéknél, a hosszú esszéknél a dualizmus az, amit mindenképpen érdemes átnézni - ez általában joker-téma akár emelt, akár középszinten, mivel nagyon sokszor előfordul. A dualizmuskora hozzávetőleg az érettségik 90 %-ban jelen van.
A mai matekérettségiről szóló tudósításunkat itt olvashatjátok.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
