„Három félév online tanulás után egy ennél könnyebb kérdéssor is okozhatott volna nehézségeket”

Megosztó volt az idei matekérettségi feladatsora. A sok trükkös feladat vagy szokatlan feladatmegfogalmazások miatt volt, akinek könnyűnek és volt, aki nehezebbnek érezte a mai matekérettségit.

  • Eduline

„Persze a feladatok nehézségében vagy éppen könnyűségében az is bőven benne van, hogy sokaknak nehezebb otthonról tanulni.

Bár a feladatsor nem volt kifejezetten nehezebb, mint korábban, a diákjok helyzetéhez képest egy ennél könnyebb kérdéssor is okozhatott volna nehézségeket

- mondta az Eduline-nak Krasznai Blanka, a Studium Generale matekszekciójának vezetője. Szerinte sok olyan témakör volt az idei középszintű vizsgában, ami utolsó évben kerül elő vagy akkor ismétlik őket a diákok, így ez jelenthetett plusz nehézségeket.

Például volt olyan valószínűségszámítás, ahol a képletbehelyettesítésen múlt a helyes megoldás.  A figyelmetlenségek miatt esetleg az is előfordulhat, hogy a könnyebb feladat is nehéznek tűnk.

Krasznai Blanka kiemelte, sok olyan részlet volt az idei feladatsorban, ahol szokatlanul adták meg a feladatkészítők az adatokat (például a 8-as feladatban az értékek törtben való megadása) – így azok, akik nincsenek annyira jóban a matekkal, könnyebben belezavarodhattak, hogy elsőre egyik típusfeladatra sem hasonlít az adott kérdés.

Az SG szekcióvezetője azt is elmondta, valószínűleg a 18-as feladatot hagyták ki a legtöbben, itt szintén nem a nehézsége lehetett a baj, hanem az, hogy ilyen érettségi feladatok nem szoktak lenni a középszintű vizsgában. „Ha a diákok felismerik a típusfeladatokat, akkor nincs baj, de ez nem volt tipikus típusfeladat.”

Hozzátette, az idei feladatsorban kifejezetten sok geometria volt, és ez a valószínűségszámítás rovására ment, ez utóbbiból ugyanis jóval több szokott lenni a vizsgában. Arról, mi lehetett a „legjobb feladat”, azt mondta: szerinte a 13-as volt a legkönnyebb és legbarátságosabb – itt ugyanis két viszonylag egyszerű kérdés volt, ezek pedig már korábban begyakorolhatóak. A 13-as feladatban egyébként egyenleteket kellett megoldaniuk a vizsgázóknak a valós számok halmazán.

Összességében elmondható a matekérettségikről, hogy a „szöveges feladatoknál az a jó példa, ami a valóságból következik és nem fordítva, nem egy matematikai problémára próbálnak ráhúzni egy életszerű feladatot. Ilyenkor maga a feladat csak életszerű marad és nem lesz reális” – mondta a szekcióvezető, hozzátéve, sajnos az idei szöveges, választható feladatokban is akadtak olyan megfogalmazások, amik a való élettől messze repítették a kérdéseket.

A matekérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok: 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.