Megosztó volt az idei matekérettségi feladatsora. A sok trükkös feladat vagy szokatlan feladatmegfogalmazások miatt volt, akinek könnyűnek és volt, aki nehezebbnek érezte a mai matekérettségit.
„Persze a feladatok nehézségében vagy éppen könnyűségében az is bőven benne van, hogy sokaknak nehezebb otthonról tanulni.
Bár a feladatsor nem volt kifejezetten nehezebb, mint korábban, a diákjok helyzetéhez képest egy ennél könnyebb kérdéssor is okozhatott volna nehézségeket
- mondta az Eduline-nak Krasznai Blanka, a Studium Generale matekszekciójának vezetője. Szerinte sok olyan témakör volt az idei középszintű vizsgában, ami utolsó évben kerül elő vagy akkor ismétlik őket a diákok, így ez jelenthetett plusz nehézségeket.
Például volt olyan valószínűségszámítás, ahol a képletbehelyettesítésen múlt a helyes megoldás. A figyelmetlenségek miatt esetleg az is előfordulhat, hogy a könnyebb feladat is nehéznek tűnk.
Krasznai Blanka kiemelte, sok olyan részlet volt az idei feladatsorban, ahol szokatlanul adták meg a feladatkészítők az adatokat (például a 8-as feladatban az értékek törtben való megadása) – így azok, akik nincsenek annyira jóban a matekkal, könnyebben belezavarodhattak, hogy elsőre egyik típusfeladatra sem hasonlít az adott kérdés.
Az SG szekcióvezetője azt is elmondta, valószínűleg a 18-as feladatot hagyták ki a legtöbben, itt szintén nem a nehézsége lehetett a baj, hanem az, hogy ilyen érettségi feladatok nem szoktak lenni a középszintű vizsgában. „Ha a diákok felismerik a típusfeladatokat, akkor nincs baj, de ez nem volt tipikus típusfeladat.”
Hozzátette, az idei feladatsorban kifejezetten sok geometria volt, és ez a valószínűségszámítás rovására ment, ez utóbbiból ugyanis jóval több szokott lenni a vizsgában. Arról, mi lehetett a „legjobb feladat”, azt mondta: szerinte a 13-as volt a legkönnyebb és legbarátságosabb – itt ugyanis két viszonylag egyszerű kérdés volt, ezek pedig már korábban begyakorolhatóak. A 13-as feladatban egyébként egyenleteket kellett megoldaniuk a vizsgázóknak a valós számok halmazán.
Összességében elmondható a matekérettségikről, hogy a „szöveges feladatoknál az a jó példa, ami a valóságból következik és nem fordítva, nem egy matematikai problémára próbálnak ráhúzni egy életszerű feladatot. Ilyenkor maga a feladat csak életszerű marad és nem lesz reális” – mondta a szekcióvezető, hozzátéve, sajnos az idei szöveges, választható feladatokban is akadtak olyan megfogalmazások, amik a való élettől messze repítették a kérdéseket.
A matekérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok:
|
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.
És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.
Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.
Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
|
