„Három félév online tanulás után egy ennél könnyebb kérdéssor is okozhatott volna nehézségeket”

Megosztó volt az idei matekérettségi feladatsora. A sok trükkös feladat vagy szokatlan feladatmegfogalmazások miatt volt, akinek könnyűnek és volt, aki nehezebbnek érezte a mai matekérettségit.

  • Eduline

„Persze a feladatok nehézségében vagy éppen könnyűségében az is bőven benne van, hogy sokaknak nehezebb otthonról tanulni.

Bár a feladatsor nem volt kifejezetten nehezebb, mint korábban, a diákjok helyzetéhez képest egy ennél könnyebb kérdéssor is okozhatott volna nehézségeket

- mondta az Eduline-nak Krasznai Blanka, a Studium Generale matekszekciójának vezetője. Szerinte sok olyan témakör volt az idei középszintű vizsgában, ami utolsó évben kerül elő vagy akkor ismétlik őket a diákok, így ez jelenthetett plusz nehézségeket.

Például volt olyan valószínűségszámítás, ahol a képletbehelyettesítésen múlt a helyes megoldás.  A figyelmetlenségek miatt esetleg az is előfordulhat, hogy a könnyebb feladat is nehéznek tűnk.

Krasznai Blanka kiemelte, sok olyan részlet volt az idei feladatsorban, ahol szokatlanul adták meg a feladatkészítők az adatokat (például a 8-as feladatban az értékek törtben való megadása) – így azok, akik nincsenek annyira jóban a matekkal, könnyebben belezavarodhattak, hogy elsőre egyik típusfeladatra sem hasonlít az adott kérdés.

Az SG szekcióvezetője azt is elmondta, valószínűleg a 18-as feladatot hagyták ki a legtöbben, itt szintén nem a nehézsége lehetett a baj, hanem az, hogy ilyen érettségi feladatok nem szoktak lenni a középszintű vizsgában. „Ha a diákok felismerik a típusfeladatokat, akkor nincs baj, de ez nem volt tipikus típusfeladat.”

Hozzátette, az idei feladatsorban kifejezetten sok geometria volt, és ez a valószínűségszámítás rovására ment, ez utóbbiból ugyanis jóval több szokott lenni a vizsgában. Arról, mi lehetett a „legjobb feladat”, azt mondta: szerinte a 13-as volt a legkönnyebb és legbarátságosabb – itt ugyanis két viszonylag egyszerű kérdés volt, ezek pedig már korábban begyakorolhatóak. A 13-as feladatban egyébként egyenleteket kellett megoldaniuk a vizsgázóknak a valós számok halmazán.

Összességében elmondható a matekérettségikről, hogy a „szöveges feladatoknál az a jó példa, ami a valóságból következik és nem fordítva, nem egy matematikai problémára próbálnak ráhúzni egy életszerű feladatot. Ilyenkor maga a feladat csak életszerű marad és nem lesz reális” – mondta a szekcióvezető, hozzátéve, sajnos az idei szöveges, választható feladatokban is akadtak olyan megfogalmazások, amik a való élettől messze repítették a kérdéseket.

A matekérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok: 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.